Énekeljen, mondókázzon, így jobban fejlődik a csecsemő
Ez a fajta „zenei képzés” jóval több mint zene.
Ez a fajta „zenei képzés” jóval több mint zene.
Szakemberként gyakran szembesülök azzal, mekkora fájdalmat jelent, ha valaki értelmetlennek éli meg az életét, ha képtelen megfogalmazni, miért érdemes felkelnie nap mit nap. De mi ennek az oka, és hogyan lehet segíteni?
Az e technikával élők máshogy reagálnak a negatív érzelmekre.
„Sokszor nem tudjuk kontrollálni, hogy a vágyaink teljesüljenek, ezzel is szembe kell néznünk, de legtöbbször nagyon sok mindent megtehetünk értük” – mondja Faludi Viktória pszichológus, akivel közelgő szalonestje előtt legbensőbb vágyaink, motivációink megtalálásáról beszélgettünk. Öt kérdés – öt válasz.
„Sokszor nem könnyű szétválasztani a külső és belső motivációt, mert egy idő után elkezdjük belsővé tenni a külső célokat” – mondja Szondy Máté pszichológus, akivel közelgő szalonestje előtt legbensőbb vágyaink, motivációink megtalálásáról beszélgettünk. Öt kérdés – öt válasz.
Nyitottság az újra: a kutatások szerint az alkotó képzeletnek az tesz jót, ha semmire sem koncentrálunk, mert ilyenkor a gondolkodásunk rugalmasabbá válik, egymástól látszólag távoli képzeteket engedünk egymás mellé. De milyen helyzetekben csókol meg minket a múzsa?
Végre nem csak a rossz oldaláról beszélhetünk.
A haldokló kapcsolatoknak van egy végső pontjuk, amikortól kimondhatjuk, hogy tényleg vége. Hozzászokni a gondolathoz hosszabb folyamat. Az új helyzethez alkalmazkodás nélkülözhetetlen az egészséges pszichéhez és a következő kapcsolathoz.
A boldog és kiegyensúlyozott gyerek nevelése a szülők otthonról hozott – jó és rossz – mintáinak a feltérképezésével kezdődik – hangsúlyozza Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta. A Gyereknevelés dán módra című kötet társszerzőjével közelgő szalonestje előtt beszélgettünk a skandináv módszer titkairól. 5 kérdés – 5 válasz.
A lelki fejlődés a belső, álomszerű állapotból indul és a külső valóság megtapasztalásáig tart. Ehhez azonban szükségünk van másokra, akik segítenek a kettőt megkülönböztetni.
Hogyan találhatunk rá belső nyugalmunkra, miként küzdhetünk meg a stresszel és szorongással?
Ha az életben meghozott döntési dilemmáinkat fontosság szempontjából kellene rangsorolni, a csúcson természetesen ott áll az „elköteleződjek-e valaki mellett?”. Igen válasz esetén jön a „jó, de ki legyen az?” problematikája, ami után már tényleg csak a „mikor” kérdése marad hátra. Csak?!
Tudjuk, kik vagyunk, és mit miért teszünk. A körülöttünk élőknél jobban ismerjük magunkat. Ez csak néhány, általánosan elfogadott állítás, amelyeket a pszichológusok az utóbbi időben látványosan cáfoltak.
Nem kedvező, ha túl nagy elvárásokat állítunk magunk elé, mivel növeli a csalódások esélyét. De az sem, ha alulértékeljük a képességeinket és lehetőségeinket, mert attól fásultakká és kiégettekké válhatunk.
Hogyan alakíthatunk ki olyan viselkedésmintákat, amelyekkel a legfájdalmasabb érzések az önismeret, az erő és a kreativitás forrásává válnak?