„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
Ha az életben meghozott döntési dilemmáinkat fontosság szempontjából kellene rangsorolni, a csúcson természetesen ott áll az „elköteleződjek-e valaki mellett?”. Igen válasz esetén jön a „jó, de ki legyen az?” problematikája, ami után már tényleg csak a „mikor” kérdése marad hátra. Csak?!
A család intézménye drasztikus átalakuláson megy keresztül a XXI. században. Az évszázadokig bevett minták nem szűntek meg teljesen, de olyan mértékig kitágultak a határok, úgy megváltoztak a funkciók és a szerepek, hogy a leírásra tett kísérlet is kétes kimenetelű.
És számos kérdés megválaszolatlan. Párosan vagy pár nélkül jó élni? Házasodjak, vagy maradjak az élettársi kapcsolatnál? Vállaljak-e saját gyereket, vagy fogadjak örökbe? Mikor szüljek? Legyen-e gyerekem egyáltalán? Monogám vagy nyitott kapcsolat a nekem megfelelőbb?
Igen, de nem most
Könnyű azt mondani – és mondják is sokan –, hogy a mai fiatalok egoisták, karrieristák, felszínesek, lusták. De valóban azok? Kutatások szerint a megkérdezett harmincas, illetve negyvenes éveik elején járó fiataloknak mindössze a 10 százaléka választja döntés eredményeként a szingli létet, az elsöprő többség tartós párkapcsolatra, családra, gyerekre vágyik, de ezt addig halasztja, amíg csak lehet.
A pesti szlengben csak „kapcsolatfrásznak” nevezett jelenséget karrierkezdési hipotézisnek (carreer-entry) hívja társadalomelméleti szakirodalom. Eszerint a magas nemházasodási arány csak látszólagos, mivel nem a család intézményének elvetéséről van szó, csak a döntés időbeli kitolásáról. A szociológusok ezt azzal magyarázzák, hogy a munkaerőpiaci karrier kezdetekor nehéz megbecsülni, ki lesz a megfelelő státusú partner, tehát célszerű várni, amíg megleljük azt, akivel érdemes házasodni és családot alapítani.
Így kell élni, úgy kell élni…
A házasság intézményével kapcsolatos általános bizalomvesztés és a jól működő párkapcsolati modellek hiánya bizonyára nagyon fontos tényezője a halogatásnak. Ugyanakkor szerepet játszik a „túl sok lehetőség” problematikája is. Talán profán a hasonlat, de ahogy a hipermarketek végtelen hosszúnak látszó polcai közt elveszve toporog az a vevő, akinek nincs a kezében a bevásárlólista, úgy tévelyeg az életformák választéka között az a fiatal, akinek nincsenek fix támpontjai, vagy éppenséggel túl sok szempontot kell figyelembe vennie.
Az információ villámgyors terjedésének köszönhetően a világban fellelhető összes emberi együttélési mintáról van tudomásunk. A törzsi közösségekéitől a saját családunk mintáin át a legmagasabban fejlett civilizációs társadalmak elképzelt modelljéig. Ezeket a lehetőségeket nem tudjuk azonban tesztelni – ahhoz túl rövid az élet –, de még elképzelni is nehezen. Márpedig jelen vannak az életünkben, és észrevétlenül alakítják a gondolkodásunkat, viselkedésünket, ebből adódóan a párválasztási szokásainkat is. Ha akarjuk, ha nem.
Érdekli, hogyan alakul ki bennünk mégis a kötődés és az elköteleződés? Olvassa tovább Megyeri Zsuzsanna pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, mely valódi vágyainkkal, legbensőbb motivációinkkal foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, páros belépőt nyerhet a budapesti Frida Kahlo-kiállításra. Aktuális számunkat meg is rendelheti.
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
A tanárok bérét meg kellene háromszorozni, de Mészáros Lőrinc vagyonát csak egyszet lehet elvenni.
Németh jelenleg a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője.
Múltkor is megígérte, aztán változtak. Szavazzon, ön hisz-e a miniszternek.
Újabb divattrendet teremtene az aranylabdás portugál támadó vagy valami egészen más oka van?
Igyekeznek javítani a munkaerő-hatékonyságon.
A lap szerint a Fideszen belül is törésvonalakat okoz az egyre szélsőségesebb kormányzás.