Ha ugyanígy élné tovább az életét, hogy érezné magát 60-70 évesen?

HVG Extra Pszichológia: Hogyan tudhatjuk, hogy mi motivál minket igazán?

Szondy Máté: Kezdjük azzal, hogy mi történik velünk akkor, ha nem tudjuk, hogy mi motivál minket. Viktor Frankl osztrák pszichiáter a XX. század közepén írta le a noogén neurózis fogalmát. Szerinte a modern ember szorongásainak nagy része összefügg az értelmetlenségérzéssel. Nem tudjuk, hogy mi adhat értelmet az életünknek, hogy mi motiválhat igazán. Elképzelése szerint a modern ember dilemmája az, hogy ösztönösen már nem tudja, mit kell tennie, és már a hagyomány sem igazítja el abban, hogy mit kellene tennie. Ezért egyre gyakrabban támaszkodunk a külső elvárásokra, útmutatásokra. Frankl még nem ismerte az influencer jelenséget, de valószínűleg szomorú lenne a külső motiváltság intézményesülése miatt. Hogy honnan tudjuk, mi motivál igazán? Egyszerűen vegye észre, hogy hogyan szokta érezni magát különböző helyzetekben, különböző tevékenységek közben. Amikor lelkes, jól érzi magát és fel van töltődve, akkor olyan tevékenységet végez, ami motiválja. De segíthet az is, ha végiggondolja, hogy ha ugyanígy élné tovább az életét, mint most, akkor hogyan érezné magát 60-70 évesen. Azt érezné, hogy elpazarolta az éveit, vagy elégedetten nézne vissza? Ha az előbbi, akkor valószínűleg nem olyan dolgok töltik ki az életét, amelyek hosszú távon valóban motiválnak.

HVG: Mi a külső és belső motiváció, és hogyan válasszuk szét a saját életünkben?

Sz. M.: A belső motivációk a valódi, mély emberi célokat takarják. Ilyen például a közösséghez tartozás élménye, a gondoskodó, szeretetteli kapcsolatok jelenléte, az értelemteli tevékenységek végzése vagy épp a személyiség fejlődése. Ezeket a célokat gyakran elnyomják a „kívülről” érkező elvárások: ilyenkor azért törekszem valamilyen cél felé, mert ezt várja az apám, a feleségem, a vallásom, a főnököm, mert ezt sugallja egy influencer, egy politikai párt vagy épp egy pszichológus. Ha azt érzem, hogy ezek az elvárások „kell”-ként nehezednek rám, és felszabadultság helyett szorongást okoznak, akkor külső motivációról van szó. Sokszor persze nem könnyű szétválasztani a külső és belső motivációt, mert egy idő után elkezdjük belsővé tenni a külső célokat – de ha észrevesszük, hogy hogyan hat rám az adott cél követése, akkor ez jó iránytű lehet.

HVG: Manapság sok a motivációs tréner, mi a különbség közte és a pszichológus között?

Sz. M.: A motivációs tréner megpróbálja elhitetni velünk, hogy van könnyű út, és ezen az úton végigmehetünk néhány negédes, laza, pozitív idézettel felvértezve. Ez természetesen nem igaz: a változás, változtatás nehéz és kemény munka. A motivációs trénerek üzenetei néhol egyszerűen csak értelmetlenek („A büszkeség lesz a legnagyobb távolság két ember között.” Marozsák Szabolcs, Női Önbizalomedző), máskor károsak. Képzeljük el például, hogy Szabó Péter „ne feledd, attól, hogy valakinek baja van veled, az még mindig csak az ő baja…”-üzenete hogyan hat a párkapcsolati konfliktusok megoldására: őt zavarja, hogy iszom/agresszív/rendetlen vagyok, tehát ő hagyjon engem békén. Ezek az üzenetek a cukorban és zsírban úszó vonzó süteményekre emlékeztetnek: vonzóak, sokat ígérnek, de csak üres kalóriákat és csalódást hagynak maguk mögött. Fontos jellemzőjük az is, hogy szinte kizárólag az egyéni sikerekre, önmegvalósításra és boldogságra fókuszálnak – ehhez képest a pszichológusok tudják, hogy a tartós boldogság leginkább annak a függvénye, hogy vannak-e mély és tartalmas társas kapcsolataink. Végül pedig a motivációs szlogenek közös jellemzője, hogy némi kreativitással bárki képes tucatszám hasonlókat alkotni. Próbaképp megkérdeztem a hatéves fiam, hogy ki tudna-e hasonló üzeneteket találni, ő pedig gondolkodás nélkül elkezdte ontani a tökéletes Oravecz–Szabó–Marozsák-parafrázisokat. Talán a legtökéletesebb: „Ha kacsa vagy, csak a víz alá bukással törődj, semmi mással!”

HVG: Miben segíthetnek és gátolhatnak a sikerszemináriumok?

Sz. M.: Több ponton is sántít a tipikus sikerszemináriumok működése: először is azt állítják, hogy a siker boldoggá tesz. De mivel itt a „siker” egyet jelent az anyagi sikerrel, ez a kutatások szerint nem igaz. Másrészt azt állítják, hogy „csak rajtad múlik, és ha igazán akarod, akkor semmi sem állíthat meg”. Természetesen ez sem igaz – sok olyan dolog van, amit nem tudunk kontrollálni és megakadályozhatja a céljaink elérését. Ha a valódi sikerességre vágyunk (kapcsolatainkban, személyiségfejlődésünkben), akkor kezdjük el mélyíteni az önismeretünket – ez a valódi sikerszeminárium.

HVG: Boldoggá tesz a siker?

Sz. M.: Attól függ, hogy milyen sikerről beszélünk. Mert más hatása van annak, ha elérjük az intrinzik, belső céljainkat, és más, ha a külső célok elérésében aratunk sikert. Az intrinzik, belső célok elérése (például mély emberi kapcsolatok vagy épp a személyes fejődés élménye) kevésbé látványos, de sokkal inkább összefügg a valódi emberi igényekkel és szükségletekkel – így aztán tényleg boldogabbá tesz. A külső sikeresség látványos (nagy autó vagy sok ezer követő az Instagramon), de a valódi emberi igényekhez vajmi kevés köze van – nem meglepő, hogy ez a fajta siker tartósan nem tesz boldogabbá. Ennek ellenére manapság a külső siker (leginkább az anyagi helyzet és a külső vonzerő) a boldogság egyik (legfontosabb?) szimbóluma: a gyönyörű környezetben pózoló, szép testű Instagram-sztárokat hajlamosak vagyunk boldognak hinni. Ez pedig tévedés. Tudjuk ezt a rendelőből (ahol sok tehetős és boldogtalan emberrel dolgozunk), a bulvárhírekből („Öngyilkos lett a sztárséf”), és a kutatásokból is.

Jöjjön el a következő HVG Extra Pszichológia Szalonba szeptember 25-én, ahol Faludi Viktória és Szondy Máté pszichológusokkal beszélgetünk a legbensőbb vágyainkról és a megvalósításukról. További infók itt.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, mely valódi vágyainkkal, céljainkkal, legbensőbb motivációinkkal foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, páros belépőt nyerhet a budapesti Frida Kahlo-kiállításra. Aktuális számunkat meg is rendelheti.