A nők által írt, nőknek szóló irodalomban évről-évre világszerte egyre nagyobb a választék, újabb és újabb stílusok, alkategóriák fejlődnek ki, amelyekre fizetőképes kereslet van. A romantikus könyvek mellett komoly a választék az utazós regényekből, léteznek főzős történetek, de még a rendőr-vámpírvadász-titkosügynök vonulat kedvelői is kedvükre válogathatnak. Az igény Magyarországon is jelentős, ami a kiadói kínálatból is egyértelmű, de igazán jó hazai szerzőt még nem sikerült felmutatni. Próbálkozások vannak ugyan, de valahogy vagy a nyelvi rész hiányzott vagy a szórakoztatási faktor volt gyengécske, márpedig a tartós sikerhez nem elég a jó sztori, sem a kiemelkedő íráskészség sem önmagában.

Most azonban az Ulpius-ház kiadónak, úgy tűnik, sikerült felfedeznie az utóbbi évek legígéretesebb női szerzőjét, aki úgy képes elmesélni egy érdekes történetet, hogy közben még értelmesek is a mondatai. Fejős Éva Bangkok, tranzit című könyve a címével még nem feltétlenül keltené fel a figyelmünket, de hát Bridget Jones-ról sem tudta a kutya sem, hogy kicsoda, amíg be nem futott. Szerencsére az Ulpius nem a rózsaszín, csillogós borítójú kiadványai közé sorolta, hanem sikerült elegáns és kellemes köntösbe öltöztetnie a könyvet, sőt, még az általunk oly sokszor kárhoztatott felkiáltójeleket is elhagyta, amiért külön hálásak vagyunk.

A Bangkok, tranzit a mostanában oly divatos, több szálon, időeltolódásokkal játszódó történettel operál, ami meglehetősen kockázatos vállalkozás, mivel az egyes szereplők élete közötti egyensúly megteremtése kényes feladat. Hét ember életét darabokra bontani úgy, hogy az egyes szeletek önmagukban is érdekesek maradjanak és előrevigyék a sztorit, gyakorlatot és jó ítélőképességet kíván, amit a szórakoztató irodalom szerzői gyakran nélkülöznek. Fejős Éva azonban, valószínűleg újságírói tapasztalatainak köszönhetően, simán vette az akadályt. Körülbelül a könyv harmadánál egyértelmű volt ugyan számunkra, hogy melyik szereplő hogyan fog kapcsolódni a többiekhez, de ez a legkevésbé sem csökkentette az izgalmakat. Fejős ügyesen adagolja az információkat főhőseivel kapcsolatban, így csak nagy odafigyeléssel derülnek ki a kelleténél korábban a kapcsolatok és háttérsztorik. Addigra pedig már úgyis megkedveli az olvasó a lúzer britet, a magyar származású topmodellt, az öregedő üzletembert, a gyászoló anyát, a kiégett orvost, a félvér lányt és a kemény madámot. Különösen jólesett a nyolcvanas évekbeli magyarországi gyerekkorról olvasni: Schmidt Teriben és családjában a megfelelő korosztály számára sok ismerős vonás akad.

További hozadéka a könyvnek, hogy olvasás közben megismerhetjük az egzotikus Bangkok világát, és Fejős keményen igyekszik, hogy megmagyarázza, miért is annyira mások az ottani emberek. Ennek a másságnak része a thai prostitúció világa is, amiről a szerző, helyben szerzett tapasztalatainak köszönhetően, jól érzékelhetően próbál minél kevésbé előítéletes képet festeni. Ámde igen nehéz az európai normáktól elszakadni és elfogadni, megbocsátani olyasmit, amit ennyire elutasítunk, ha nálunk, velünk történik. Ezért a történet e részével kapcsolatban voltak fenntartásaink; nem szeretnénk semmit elárulni, ami elrontja az olvasás élményét, de valószínűleg pontosan tudni fogja mindenki, mire gondoltunk, amikor ehhez a részhez ér.

Az egyetlen kifogásolható dolog a fülszöveg, ami alapján mi nem biztos, hogy beraknánk a kosarunkba a kötetet. Remek nyári olvasmány a Bangkok, tranzit, szórakoztató, izgalmas, romantikus – és nem az az egyszer használatos fajta. Kíváncsian várjuk Fejős Éva máris beharangozott következő könyvét.