A magyarok többsége elutasítja Ukrajna EU-tagságát, erről szavazni csak akkor érdemes, ha érvek is elhangzanak

Svájcban negyedévente tartanak népszavazást olyan kérdésekben is, amiket más országokban a parlamenti képviselők döntenek el. A megfigyelés az, hogy a populista álláspont az elején nagyon vezet, majd a kampány során az észszerűbb válasz egyre nagyobb támogatást szerez (és végül gyakran győzedelmeskedik). Bizonyos szempontból ez tükröződhet a magyarok véleményében Ukrajna EU-tagsága kapcsán is.

A magyar polgárok véleménye a Medián március eleji mérése szerint Ukrajna uniós tagfelvételével kapcsolatban jelenleg egyértelmű:

• 33 százalékuk nagyon, 23 százalékuk inkább ellenzi, vagyis 56 százalékuk elutasítja;
• 11 százalékuk teljes mértékben, 28 százalékuk inkább támogatja, vagyis 39 százalékuk pártolja;
• míg a polgárok 5 százaléka elzárkózik az állásfoglalástól.

A Medián kutatásából az is látszik, hogy az elutasítók közt többségben vannak azok, akik egyértelműen negatívan állnak a kérdéshez, míg a támogatók közt lényegesen nagyobb azok száma, akik ezt fenntartásokkal teszik. Magyarán az elutasítás egyértelműbb, mint azt egy kétopciós (igen/nem) szavazás mutatná. Márpedig ilyet tervez a kormány.

A mérés egyértelmű választ ad arra is, miért választhatta Orbán Viktor épp ezt a témát, forintmilliárdokat elégetve a véleménynyilvánító szavazással. Bár a kormányfő úgy tesz, mintha nem tudná, mi Ukrajna uniós csatlakozásának kérdésében a közhangulat, ez nyilván színjáték, annak tudatában hirdette meg az új konzultációt, hogy tudja, az ő álláspontjának kényelmes többsége van.

Van ugyanakkor egy érdekes aspektusuk a Medián által mutatott adatoknak. A polgárok 39 százaléka annak ellenére támogatja Ukrajna európai integrációját, hogy a nyilvánosságban szinte senki sem érvel mellette. Orbán többször is végtelenül leegyszerűsítve magyarázta, miért lenne Magyarország számára anyagi katasztrófa az ukrán EU-tagság. A fejletlenebb, háborúban súlyos károkat szenvedett ország elszívná a magyarok elől a fejlesztési pénzeket, és a hazai mezőgazdaságból kiszívná az uniós forrásokat. Ebben van is igazság.

Szólnak azonban racionális érvek Ukrajna csatlakozása mellett is:

• a magyar cégek egy jelentős új piachoz férnének hozzá mindenféle korlátozás nélkül, amelyen már most jelen vannak (például az OTP);
• a kárpátaljai magyarság számára megtartó erőt jelentene, ha a határ visszabontásával fejlődésnek indulna a lakóhelyük;
• a nemzetközi versenyben lemaradó EU pedig nyerne egy hatalmas, stratégiailag, iparilag fontos országot ritkaföldfémekkel és erős agráriummal, amire az Egyesült Államok és Oroszország is feni a kését.

Ehhez képest nincs jelenleg nagyobb támogatással rendelkező politikai erő, amely Ukrajna mellett érvelne – és így is 39 százalékos a támogatottsága. Forró lenne ez a kérdés, ha Orbán nem kommunikációs trükknek használná a drága véleménykérést, hanem valódi vitát kezdeményezne az ügyben.