szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Lebontják azt a kórházi épületet, ahol a Ken Kesey világhírű regényéből készült Száll a kakukk fészkére című filmet forgatták; az öt Oscar-díjjal jutalmazott legendás film elmegyógyintézetének egy részét azonban múzeumként megőrzik az utókor számára, s ide kerül az a márvány hidroterápiás tömb is, amellyel a film végén Bromden főnök betöri a fürdő rácsos ablakát.

Milos Forman 1975-ös filmjének záró képsorai, amelyekben a "néma" indián az ablakot betörve menekül el a kegyetlen elmegyógyintézetből, a filmtörténet egyik legemlékezetesebb jelenetévé vált.

Mint azt Patricia Feeny, az Oregoni Állami Kórház szóvivője elmondta, a film producerei annak idején az intézménynek ajándékozták a hatalmas, fürdőszobai felszerelésre emlékeztető, csapokkal felszerelt kelléket is, amelyet a kórház főigazgatójának irodája előtt ki is állítottak.

A Salemben található Oregoni Állami Kórház 125 éves "J" épületét a héten kezdték el bontani, hogy a helyén egy 620 ágyas modern kórházi komplexumot létesítsenek. Az épület egy részét azonban megőrzik, és pszichiátriai múzeumot alakítanak ki benne, ahol a látogatók a film több más kellékét is láthatják majd, köztük például azt a kádat, amelyben a Danny De Vito által alakított karaktert kényszerítik jeges fürdőre, valamint a hatalmas felmosófát, amelyet Bromden tologat hangtalanul végig a filmben.

Ken Kesey 1962-ben megjelent regénye valójában fikció, az író tapasztalatait egy San Franciscó-i veteránkórház pszichiátriai osztályán dolgozva szerezte, ahol önkéntesen alávetette magát különböző drogkísérleteknek is. Ennek ellenére hosszú időn át a „Kakukkfészket” az oregoni intézmény embertelen körülményeivel azonosították.

Roy Orr, a salemi kórház főigazgatója szerint a szakmabeliek a mai napig megosztottak abban a kérdésben, hogy vajon a Száll a kakukk fészkére használt-e a pszichiátriai betegek ügyének vagy csupán az állami elmegyógyintézetekben dívó brutális módszerek szenzációhajhász bemutatása volt. Ugyanakkor helyesli, hogy a múzeumban emléket állítanak a filmnek is. „Úgy tekintek rá, mint a múltunk egy részére. És most itt az idő továbblépni” – mondta.

Az öt Oscar-díjjal kitüntetett film fő konfliktusa a „deviáns” Randle P. McMurphy (Jack Nicholson) és a szexuálisan frusztrált, hatalmi mániában szenvedő Miss Ratched, a "Főnéni" között, az anarchista szabadságvágy és a rend között, az emberi akarat, valamint az átvitt és szó szerinti értelemben vett „agymosás” között zajlik.

Végül a homloklebeny-műtéttel ártalmatlanná tett főhős helyett az őserejű Bromden főnök az, aki kivívja az áhított szabadságot. A creek indián Will Sampson és a McMurphyt alakító Jack Nicholson felejthetetlen alakítása mellett ugyancsak emlékezetes egy-egy ápolt szerepében Danny De Vito és Christopher Lloyd is.

A történetet színpadon is bemutatták a világ számos országában, Magyarországon először a Vígszínház tűzte műsorára Koncz Gáborral, Béres Ilonával és Bujtor Istvánnal a főszerepekben.

Újabb, már a hatodik tűz pusztít Los Angelesben

Újabb, már a hatodik tűz pusztít Los Angelesben

Volt élettársa és saját fia rabolt el egy nőt, hogy aláírasson vele egy meghatalmazást

Volt élettársa és saját fia rabolt el egy nőt, hogy aláírasson vele egy meghatalmazást

A kormány keresztbe tett az ingyenes tetőszigetelésnek, cserébe elmaradt a benzinárugrás

A kormány keresztbe tett az ingyenes tetőszigetelésnek, cserébe elmaradt a benzinárugrás

Fontos, hogy mindenki jól érezze magát a munkában, de azután is

Fontos, hogy mindenki jól érezze magát a munkában, de azután is