1980-ban az antipornó-aktivista Andrea Dworkin azzal fenyegette a világot, hogy ha nem szabályozzák a vadul kitárulkozó szexuális anyagok hozzáférhetőségét, a szexuális bűncselekmények és az erőszakos esetek száma megsokszorozódik. Dworkin szerint a pornóanyagok használati tárggyá alacsonyítják a nőket, a szexuális tartalmak hatására a férfiak megvadulnak, még kevesebb tisztelettel és megbecsüléssel kezelik a nőket, mint az emancipáció előtt.

© AP

Dworkin kampánya óta eltelt harminc év, és a jelen minden akkori elképzelést felülmúl. Ma már a műholdas televíziócsatornák terjedésének és az internetnek köszönhetően a pornó elhagyta  marginális státuszát, és teljesen átitatta a társadalmi életet.

A The Times angol napilap szerint általánosan elfogadható megállapítás, hogy majdnem minden férfi rendszeresen olvas vagy nézeget pornótartalmakat. A Channel 4 brit kereskedelmi televízió felmérése szerint a tinédzserek 28 százaléka szerzi a szexuális ismereteit a pornó révén. Félő, a fiatalok azt képzelik, hogy amit a pornóban látnak, azok valódi szexuális elvárások, ilyen az intim etikett, ahogy a filmben mutatják, és az érzéseiknek is a pornószínészek által játszottaknak kell megfelelniük. Naomi Wolf  Give Me Liberty (Adj nekem szabadságot, Kézikönyv az amerikai szabadságról) című könyve szerint mindez tönkreteszi a kamaszok szexuális életét.

A régi szép idők

Az emberiség történelmében egészen mostanáig az erotikus töltetű képek nagy része az emberi test szépségét ünnepelte, nagyon kevés ábrázolás mutatott a harmonikustól eltérő megjelenítést. Ám mára a pornográfia mesterkélt, felpumpált világa egyre inkább kitúrja a szexből a valódi embereket, lassan nem a pornó, hanem egy igazi test számít furcsának.

A hetvenes-nyolcvanas években nagy dolog volt egy fiatalember számára egy meztelen nő társasága, és több vágy volt a piacon, mint hajlandóság. A férfiak hajtottak a nők után, a hölgy akkor is megkapta a randevún a várt és izgatott lelkesedést, ha csupán átlagos külsejű volt. A Playboy és egyéb szexújságok jelen voltak ugyan a köztudatban, de a szőrös, izzadt testek és az egyszerű szexuális pózok még izgalmasnak számítottak, az átlagember számára pedig az elérhető ideál a szomszéd lány volt.

Ma pusztán meztelennek lenni nem számít különösen szexinek, hacsak nincs az illetőnek tökéletes teste. Nők esetében kötelező a minél nagyobb, keményre szilikonozott kebel, az izmos, lapos has, a narancsbőr nélküli és teljesen szőrtelenített test, meg persze a szoláriumbarnaság. Férfiak esetében elengedhetetlenek a domborodó izmok, egyre jobban terjed a szőrtelenítés az erősebb nem köreiben is, a plasztikai műtétek is hódítanak, de persze a legfontosabb a mindig kemény, méreten felüli hímtag. Pont mint a filmeken.

A nyugati világ nőideálja és a női szépség fogalma deformálódott a pornó miatt, amely nemcsak a külsőt, de a nők szexuális viselkedését is befolyásolja. A mai nő lelkesen jár sztriptízbárokba a barátjával, vagy rendel Chippendale fiúkat, a lányok a főiskolai partikon leszbikus csókokkal húzzák a fiúkat, a sztárok pedig úgy váltogatják a férfi és női partnereket, mintha a biszexualitás teljesen természetes lenne. Naomi Wolf szerint mindez nem szexuálisan liberális viselkedés, inkább zavarodottság.

Mobilon is © AP

A pornó felhígítja a szexuális energiát. A hatalmas profitot hozó pornóipar és a mániás szexuális étvágy közötti kapcsolat igen hasonló ahhoz, ahogy a termelőipar kapcsolódik az előregyártott élelmiszerekhez, az óriás adagokhoz és a mértéktelen elhízáshoz. Ha az étvágyat állandóan stimuláljuk rossz minőségű élelmiszerekkel, egyre több kell belőlük ahhoz, hogy igazán jóllakjunk. Kutatások bizonyítják, hogy a pornóhoz hozzá lehet szokni, legalábbis a férfiak képesek rá, és ez a megszokás hosszú távon tönkreteszi a szexuális étvágyat. Szakértők aggodalommal figyelik, ahogy egyre több fiatal férfi küzd szexuális problémákkal, mert partnerük nem tudja kielégíteni őket. Ha valaki folyamatosan kiteszi magát a pornográfiának, az izgalmi határértéke elérhetetlenül magasra nő, és egyre több stimuláció, vagy egyre bizarrabb szituáció kell ahhoz, hogy a szexuális életében örömét lelje. Ez elérheti azt a szintet, amikor a természetes együttlét már nem okoz örömet, csak a mesterséges képek és a cyber-szex érdekli az illetőt. Éppen ezért egyre több férfi akad, aki tartózkodik a szexuális töltetű anyagoktól, hogy a romantikát és az erotikát megtartsa életében.

A vágy pavlovi alapon működik, az orgazmus alatt történik meg a bevésődés. Ha a gyönyörérzetet egy férfi a feleségével, annak illatával kapcsolja össze, az lesz rá erotikus hatással, ha bonyolult pornóképekkel, akkor pedig az. A keleti világ szigorú erkölcsi szabályait sokszor félremagyarázzuk, de ott a nők pont ezért tartózkodóak és takarják magukat, mert ezek a korlátozások fokozzák az erotikus töltetet és fenntartják az érdeklődést a házastársak között. Ők így csábítanak. Egy keleti férfinak megszokott, hogy nem lát más női testet, hajat és arcot, csupán a feleségéét, így amikor az kitakarja magát a férje előtt, az erotika tetőfokára hág.

Andrea Dworkin ott tévedett a nyolcvanas években, hogy a férfiakra nem vadítólag hat a pornográfia, hanem bénítólag. Ami pedig a nőket illeti, ők vagy folyamatos komplexusokkal küzdenek, vagy megtanulnak „együtt játszani”. Wolf szerint ebből  a szomorú helyzetből az egyetlen kiút az emberiség számára mégsem a szabályozás, inkább az önmegtartóztatás. Mármint a pornótól, nem a szextől magától.

Krisztina O'Brien