“Nincs wc, nincs feleség”- videóval

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Gazdasági növekedése félelmetes versenytárssá avatja Indiát a fejlett országok szemében, a híradások szerint azonban az űrkutatás és a számítástechnika mellett a polgárok ürítési szokásai legalább olyan fontos témát jelentenek Gandhi hazájának.

“A közelébe se engedem a lányomat olyan fiúnak, akinek nincs latrinája” - nyilatkozta Usha Pagdi a Washington Postnak. Vimlas Sasva, a kérdéses ifjú hölgy 18 éves korára befejezte a középiskolát és egy műszaki iskolában elektronikával kapcsolatos leckéket is vett. “Nincs wc? Nincs igen!” - idézett egy rádióreklámot Vimlas nevetve a riporternek. 

A menyasszonyok “lázadásában” több tényező is szerepet játszik, de a konkrét kampány, amelyben a kívánatos arák csak a saját vécével bíró kérőknek mondanak igent, egy régebb óta futó kezdeményezés része.

Az indiai otthonok vécével való ellátása nem új elgondolás, a Világbank már 2001-ben jelentős összeget költött egy programra, amelynek során ingyen bocsátották a latrinákat a rászorulók rendelkezésére. Az újdonsült vécétulajdonosok közül sokan azonban nem rendeltetésszerűen használták az ajándékot, a fabódékból raktárakat csináltak vagy egyszerűen szétszedték őket, hogy a faanyagot máshová építsék be. Az azóta is folyó állandó környezetszennyezésnek meg is van a hatása, szinte minden fertőző betegség jóval elterjedtebb Indiában.

“A nők szenvednek a legtöbbet, mivel a kutató szemek mindenhol ott vannak. Megalázó, szívszaggató és rendkívül egészségtelen. Rengeteg fiatal nőt látok, akinek hosszan tartó húgyúti fertőzései, vese- és májproblémái vannak, mivel nincs egy biztonságos hely, ahová mehetne” - mondta a Washington Postnak dr. Ashok Gera.

Az indiai nőket a házasodáskor kötelező hozomány miatt hagyományosan pénzügyi tehertételnek tartották évszázadokon keresztül, a lánymagzatok abortálásának azonban meglett az eredménye. A fiatalok között felborult a nemek egyensúlya, a házasodni kívánó férfiak száma jóval magasabb, mint az elérhető menyasszonyoké, és ezzel a választás lehetősége a nők kezébe került. A lányok később mennek férjhez, pénzügyileg egyre függetlenebbek, több vidéki lány jár iskolába, mint korábban valaha.

“Amikor elkezdtük, kulturális tabu volt még csak beszélni is a vécékről. Ez most változik. Az anyám még hajnali négykor kelt fel, hogy találjon egy csendes helyet. A feleségem hétkor kel és biztonságosan intézi el a dolgot az otthonában” - világította meg a probléma egyik aspektusát Bindeshwar Pathak, aki elnyerte a Stockholm Vízdíjat egy olcsó, környezetbarát vécé kifejlesztéséért.

A “nincs wc, nincs feleség” kampányt tökéletes időpontban indították el, a latrinák elterjesztéséért vívott küzdelemben eddig ez a kezdeményezés bizonyult a legsikeresebbnek. Sok faluban hindi nyelven a falakra festik a jelmondatokat, még a népszerű szappanoperákban is megjelentek a kampányra utaló drámai párbeszédek.

“Mindig azt mondom a kormánynak: ha India szuperhatalmat akar, akkor először vécékre van szükségünk. Talán a nők lesznek, akik végül ezt megváltoztatják” - jósolta Bindeshwar Pathak.