Bár fenntartjuk, hogy a legjobb karácsonyi ajándék a könyv, az is igaz, hogy nem feltétlenül egyszerű eldönteni, kinek milyen olvasnivalót tegyünk a fa alá. Még régi barátok, testvérek között is gyakran előfordul, hogy ugyanaz a történet egészen más hatással van rájuk, ezért saját legfrissebb kedvencünk nem biztos, hogy osztatlan elragadtatást vált ki a megajándékozott célszemélyből. A véleménykülönbség ellenére, vagy talán pont azért, legalább beszélgetünk, esetleg vitatkozunk egy jót a témáról, úgyhogy a könyvek mégis csak az alacsony kockázatú ajándékok közé tartoznak. Csak arra kell figyelni, hogy minél frissebb választékból válogassunk, a duplikációkat elkerülendő. Végignéztük a kiadók karácsonyi kínálatát, sokat el is olvastunk közülük, úgyhogy ajánlónk remélhetőleg valódi segítséget jelent majd a vásárlásnál.

Szépirodalom

Darvasi László új nagykönyve, a Virágzabálók kitűnű ajándék lehet a történelmet és szépirodalmat egyaránt kedvelő ismerőseinknek. A szerző az 1848-as szabadságot megelőző és követő évek Szegedjébe repíti az olvasót, hogy egy szerelmi drámán keresztül lerajzolja nekünk a kor kisvárosi életét. A közel hétszáz oldalas regény teljesen más képet ad a 48-as forradalomról, mint egykor történelemkönyveink: a nagy hőstettek helyett a kisemberek nehéz mindennapjai elevenednek meg, Megtudhatjuk, hogyan éltek együtt a soknemzetiségű város magyar, zsidó, cigány, szerb, román és német lakosai, melyik nemzetiségről mit gondolt a másik: "Még gyermekkorában tudta meg idősebb, az Elba és a Rajna vizében is megmártózó, Hamburg és Bréma kikötőjét is megsarcoló cigánykirály csavargóktól, hogy Európában efféle szörnyű káromkodást, mint a német, egyetlen nép sem tud. Még a fűmuzsikusokat útjukra bocsátó szerbek sem, pedig ha ők átkozódnak, az effajta durva szavaknak mindig vérfolyam, öldöklés, kínhalál a vége. Ezek a rettenetes szavak - "donnervetter és krucifiksz" - képesek romba dönteni falvakat és virágzó városokat. Ezek a szavak gyűlölettel párzanak, békétlenséget vajúdnak, nyomukban tűzeső hull, és mocskos áradat mossa el az ember veteményét." A Virágzabálót olvasva képet kapunk nemzeti érzelmek szabadságharc alatti és utáni felkorbácsolódásáról, a helyi adok-kapok pogromokról, megismerhetjük a kor emberének félelmeit, álmait és mítoszait. A Rotary Irodalmi Díjjal jutalmazott, néhol érzelmes, néhol költői, néhol mulatságos könyv jó ajándék lehet azoknak, akik polcán ott sorakoznak Gabriel Garcia Marquez és más latin-amerikai kortárs írók mágikus realista remekművei.

Az utolsó farkas, melynek egyetlen, gyönyörű mondatából megrázó erővel és szépséggel bontakozik ki a kor szelleme és az emberi magány, egy összetéveszthetetlen "Krasznahorkai-elbeszélés". A kortárs magyar irodalom egyik kiemelkedő alakjának remekműve, kitűnő ajándékkönyv a szerző és az irodalom rajongóinak -  olvasható a kötet ajánlójában. Az elbeszélés - egyfajta ökológiai krimiként - az utolsó farkas kilövésének történetét meséli el. Hol egy berlini kocsmában vagyunk, hol pedig egy privát spanyol birtokon, egy ún. fincában. Egy lecsúszott professzor levelet kap Madridból, meghívják Extremadurába, vendégül látnák, ha írna valamit a tartományról. Szerencsére rálel az utolsó farkas meséjére, és a történet nyomába ered. Extremadura kívül van a világon, maga a Paradicsom, ahová nem lenne szabad beereszteni a világot. Ezen a környéken kezdi meg nyomozását a Professzor. Kideríti, milyen körülmények között pusztult el az utolsó farkas pár: még akkor sem hagyták el területüket, amikor már gyilkos csapdák arborétumában kellett szlalomozniuk. 
 

A Török tükör a Virágzabálókhoz hasonlóan szintén egy kortárs magyar szerző történelmi regénye, szintén egy magyar kisvárosban játszódik, mégis egészen más szövegvilág jellemzi. Horvát Viktor több helyütt Pécsi csillagokként (utalva Gárdonyi művére) emlegetett könyve egy török férfi visszaemlékezése, melyből megismerjük a tankönyvekből jól ismert török hódoltság másik oldalát. Ami nekünk 1526 és mohácsi vész, az a könyv főhősének, Íszának 932 és "a lázadó disznók halála", ami a mi világképünkben Krisztus, az a Török tükör lapjain Jézus próféta (legyen boldog Allah trónusa mellett!), ami pedig nekünk végtisztesség és ereklye, arról a regény narrátora így elmélkedik: miből gondolják a frengik (a keletiek között az európaiak neve), hogy a mennybe jutnak, ha a templomban temetkeznek? És hát a közös pontok is csak az ellentétekre világítanak rá: "a művelt világ utolsó bástyája, az emberiség őrtornya" itt is a Duna és Száva találkozásánál fekvő Belgrád, de amikor a sorok jegyzője arról ír, hogy a két folyón túl élők elméjét elborítja a sötétség, az életük merő gyötrelem, mert ott a hegyekkel ördögök gurigáznak, a földet pedig tűzokádó sárkányok túrják, akkor természetesen a folyók találkozásától északra, nem pedig délre fekvő területekre gondol. Horváth szórakoztatva tanító, a családi kollektív emlékezetnek köszönhetően egy emberöltőnél jóval hosszabb időt felölelő könyve egyfajta alternatív történelemkönyv, melyben esetenként korabeli krónikások és misztikus eseménymagyarázatok versengenek egymással. Nem biztos, hogy a szerző örülni fog ennek, de könyvét mi elsősorban fiataloknak ajánjuk, olyanoknak, akiket nem zavar, ha a nézőpontváltás eredményeképpen szent fogalmak átértékelődnek, de tanító célzattal olyanoknak is, akikről azt sejtjük, egy dogmatikus világfelfogás rabjai.

Bár a cím alapján valami erotikus dologra is gondolhatnánk, A meztelen Juliet egy lemez, mármint egy zenei album. Nick Hornby ismét engedett a popzene iránti rajongásának és ez csak jót tett új könyvének. Végre megint olyasmiről ír, amit igazán ismer és szeret (ellentétben a Betoncsók tizenéves deszkás srácával), mintha csak a Pop, csajok, satöbbi Robját látnánk idősebb verzióban, csak ezúttal nem London a helyszín, hanem egy múltban ragadt kelet-angliai kisváros. Nő persze most is van, Anne méltó utódja a megszokott, Hornby-féle értelmes, gondolkodó nőalakoknak, akik szeretettel viselik párjuk mániáit, de ha kell, kiállnak saját véleményükért. Mert a meztelen Juliet nincs mindenkire egyforma hatással a történetben: van, aki imádja, más szerint felöltöztetve élvezetesebb volt és egyáltalán nem biztos, hogy a fanatikus rajongó jár jobban a végén.

Történelembarátoknak nem csak a szépirodalom területéről tudunk ajándékötletekkel szolgálni, hanem a tényirodalmak falóinak is. A Nyitott Könyvműhely az elmúlt években több érdekes, a közelmúlttal foglalkozó, fiatal történészek által írt kiadványt megjelentetett. A Mindennapok Rákosi és Kádár korában harmincas történészek írásait vonultatja fel az elmúlt rendszer hétköznapjairól, új szemlélettel és újfajta forráskezeléssel. A kötet a szerkesztő elmondása szerint egy nagyobb projekt része; egy kutatásé, amely arra irányul, hogy a szocializmusban hogyan változtak meg az életformák és milyen új identitások keletkeztek. A könyv szerzői a politikát fontos, de nem egyedüli alkotóelemnek tekintik. Sokkal fontosabb számukra az, hogyan tudtak az emberek a szocializmusban tökéletesen irracionális dolgokat természetesnek tekinteni. E kötet két tanulmányából önálló könyv is született. A Kádár gyermekei című kötet fő erénye, hogy – a Nagyfa-ügy előzményeinek, legapróbb részleteinek és következményeinek, a főbb szereplők családtörténetének és jellemének bemutatásán túl – szélesebb kontextusba helyezi az alaptörténetet. Majtényi György K-vonal című könyve hiánypótló társadalomtörténeti munka, mely huszadik századi történelmünk egy mostanáig ismeretlen fejezetét beszéli el. A szerző bemutatja, a második világháború után a kommunista pártvezetők hogyan vették át a Horthy-kori elit életstílusát: a villákat, az autókat, a vadászatot, az utazást. Megtudhatjuk többek közt azt is, miért ragaszkodott Kádár annyira legendás hokedlijéhez, és valóban olyan puritán életet élt-e, mint azt mesélték róla (lelőjük a poént: nem).

Nem biztos, hogy tudunk jobb könyvet ajánlani az idei kínálatból azoknak, akik hajlamosak pánikra esni egy híradónézés vagy újságolvasás közben. Simon Briscoe statisztikus és Hugh Aldersey-Williams tudományos szakírók Pánikológia című könyvükben olyan nyugtalanító kérdéseket elemeznek, amiket hajlamosak vagyunk felnagyítani – de amelyek miatt szerintük nem kellene annyira aggódnunk. A Pánikológia több mint negyven pániktörténetről hántja le a hisztéria burkát, a túlnépesedéstől a gyilkosságok elharapózásáig, a halállomány megfogyatkozásától a tömeges elhízásig. Bemutatja, hogy a félelmeinket kihasználó sajtó és a különböző érdekcsoportok hogyan manipulálják még a szent igazság hordozójának tekintett statisztikát is. Könyvükben állítják, a média a szenzáció kedvéért hajlamos átsiklani a tényeken, aminek köszönhetően félelmeink eltorzulnak, elveszítjük realitásérzékünket. A szerzők szerint a „pániktémák” esetében azzal segíthetünk magunkon, hogy megismerjük a kezelhető veszélyeket, az elkerülhetetlen veszélyforrásokat tekintve pedig dönthetünk úgy, hogy nem aggódunk miattuk, inkább fontolóra vesszük a kockázati tényezőket és a megelőző lépéseket. A könyv szerzői a tények megismerése mellett kétkedésre is buzdítanak, s ehhez olyan módszereket ajánlanak, amelyek segítségével eldönthetjük, mit hiszünk el a politikának, médiának, és mi miatt nem érdemes pánikba esnünk.

Chris Anderson új könyve, az INGYEN! az üzleti világ jövőjét vetíti elénk. A szerző meggyőző példákon keresztül mutatja be, hogy az ingyenesség, ami eddig inkább csak marketingfogás volt, a jövőben radikális, új üzleti stratégia lesz, amely nélkül a cégek hosszú távon nem tudnak talpon maradni. A könyv rengeteg ötletet ad ahhoz, hogyan alakítsuk ki saját üzleti modellünket, amellyel kiszabadíthatjuk az ingyenesség profitot hozó szellemét a palackból. Hogyan lehet ingyenes a légi közlekedés, a zenei CD-k, a tankönyvek vagy éppen a a részvénykereskedés? Ahogy azt korábban Bakó Barna egyetemi tanársegéd írta a könyvről lapunk hasábjain: "az ingyenesség már nem holmi ábránd, az maga a valóság, ami megköveteli, hogy alaposan átgyúrjuk árképzésünket. Ha valami ingyenes, nekünk még ingyenesebbé kell válnunk, hogy azon 'kevesek', akik a zsebükbe nyúlnak ezért a látszólag ingyenes akármiért, jó mélyen tegyék mindezt."

Nem győzünk eleget beszélni az utazós-főzős könyvekről, annyira jó kikapcsolódásnak találjuk az ilyen jellegű történetek olvasását. A sok habkönnyű darab mellé időnként becsúszik egy-egy valóban érdekes is, mint az ausztrál Mary Moody francia kalandjait feldolgozó Au Revoir, amelyről a gasztro rovatban már részletesen is megemlékeztünk. Moodynak köszönhetően nem csak Lot megyét ismerhetjük meg, de egy ausztrál család több generációjának életéből ízelítőt kapunk. Őszinte, kedves könyv, a középkorúak válságában szenvedőknek különösen ajánlott, ad egy kis perspektívát.

Nagy-Britanniát Rosamunde Pilcher képviseli, akinek annyi év után végre új könyve jelent meg magyarul. Pilcher munkásságának színvonala nem egyenletes, de ez a novellaválogatás szívfájdítóan jóra sikerült, képtelenség boldogtalannak lenni az olvasása közben. Egyik kedvencünk a címadó Kék hálószoba, egyetlen baj van Pilcher rövid történeteivel, hogy túlságosan is megszeretjük a szereplőket és szeretnénk róluk többet tudni. Reméljük, az Ulpiusnál végre megfelelő helyre került a szerző és a kései kötetek is kiadásra kerülnek.

Kevesen dicsekedhetnek olyan nagy és gazdag karrierrel, mint Huszti Péter, aki most színészi sikerei után íróként mutatkozik be Kik vagytok, hé! című könyvében. A visszaemlékezések persze nem csak a színpadi, filmes és tévés pillanatokat örökítik meg, van ott minden a szovjet filmgyártól a riói őserdőig, Shakespeare-től Madáchig és persze az elmúlt évtizedek számos híres arca is megelevenedik – Huszti Péter szemén át nézve.

Nem mondhatnánk, hogy Dan Brown a kedvenc írónk, de népszerűsége vitathatatlan, úgyhogy minket bármennyire is hidegen hagy új könyve, nem hagyhatjuk szó nélkül Az elveszett jelkép-et. Ráadásul a Gabo kiadónak sikerült a bravúr, hiába kapták meg igen csak későn a kéziratot, mégis meglett a fordítás még karácsony előtt, úgyhogy az összes rajongó boldogan vetheti rá magát izé professzor legújabb kalandjaira, akár már 24-én este. Brown stílusa még mindig a régi, aki szereti, az élvezi, aki nem, annak ott a fordulatos történet, amely ezúttal Washingtonban játszódik és biztosan leköti az olvasót.

Az idei szezon a folytatásoké, az Animus általunk rendkívül kedvelt skandináv krimi sorozatában megjelent a Millenium trilógia befejező, harmadik része is. Nem csak mi tartjuk lenyűgözőnek Larsson monumentális meséjét a jóról és a rosszról, még a Vanity Fair is hosszú cikket szentelt a szerzőnek és könyveknek, úgyhogy nem csodálkoznánk, ha már eladták volna az amerikai filmjogokat. Krimiről lévén szó, csak annyit árulunk el, hogy senkinek nem fog csalódást okozni a befejezés, Lisbeth minden szálat elvarr, bár a pszichiáterrel lehetett volna egy kicsit durvább is szerintünk.

Szintén krimi és szintén sorozat, de remélhetőleg még távol a befejezéstől, hiszen a gyönyörű Maigret gyűjteményben Simenon szorgalmának köszönhetően vannak még tartalékok. A Maigret és a félarcú ember ismét a francia vidékre viszi az olvasót, míg a másik kötetben öt novellán keresztül kísérhetjük figyelemmel a jó öreg felügyelő erkölcsös hadakozását a bűn ellen, valamint változatos alkohol- és ételfogyasztását, ami legalább olyan fontos része a legendának, mint maga a gyilkosság. Még mindig van a hátsó borítón térkép és egy pompás könyvjelzőt is találtunk a mi példányainkban, amely a gyűjtőket segíti. Sajnos Madame Maigret ezúttal háttérbe szorul, pedig mindig ad egy külön ízt a mesének, ha ő is feltűnik a színen.  

Kevésbé drámai, de legalább annyira felhőtlen szórakozást nyújt a fura című Prűdek és paráznák a Park kiadótól, amely a szexualitás témáját boncolgatja evolúciós szempontból. Ez így talán nem hangzik túl vonzóan, de Joe Quirk könyve humora mellett még rendkívül informatív is és egészen új fényben láthatjuk kedvesünket, miután elolvastuk. Megtudhatjuk például, milyen összefüggésben van a hímek heréjének mérete a nőstények hűségével és hogy e tekintetben valahol a csimpánzok és a gorillák között állunk. Bár a kiadó a szöveg vicces oldalát hangsúlyozza, azért komoly dolgokról van ám szó, nem valószínű, hogy az evolúciós biológiából valaha kapunk még ilyen jól fogyasztható összefoglalót.

A Metropolis kiadónak köszönhetően a sci-fi műfaja új életre éledt az utóbbi években, kifejezetten jót tett a választéknak, hogy dedikált gazdája lett a témának. Persze eddig is jelentek meg tudományos-fantasztikus történetek, de az esetek többségében egyfajta “mellékesként”, így sok jó szerzőről alig hallottunk még. Például az ukrán Marina és Szergej Gyacsenko szerzőpárosról, akik csak magyarul számítanak elsőkönyvesnek, egyébként több mint két tucat sikeres kiadványt tudhatnak maguk mögött. Az Alexandra és a teremtés növendékei-t sokan a Harry Potterhez hasonlítják, de Gyacsenkoék világában jóval komolyabb következményei vannak mindennek, mint Rowlingnál - ezért is szerepelnek a felnőtt és nem a gyerekajánlatok között. De a szórakoztatás és az izgalom mértékét tekintve méltó párjai Rowlingnak, jóválasztás a fantázia világát kedvelő olvasóknak.

Ha nem ismerjük azt, akinek az ajándékot szánjuk, jól jönnek az "alibi könyvek", amelyek általában szépek, látványosak és szinte mindenki örül nekik, még akkor is, ha nem fogják az utolsó szóig elolvasni a szöveget. Ide tartoznak például a divatosan látványos szakácskönyvek, melyek közül Anthony Bourdain Francia bisztrókonyha című művét alaposan megvizsgáltuk és megkedveltük. Ugyan a tartalma is rendben van, de ha valaki csak nézegetni szeretné, az sem fog csalódni.

A Vince kiadó is kitett magáért az alibi könyvek területén, ugyan a gigászi Helmut Newton gyűjteményük nem is olcsó és könnyűnek sem mondható, de ismerve a fotós munkásságát, aki kifizeti érte a jelentősnek mondható összeget, az nem fog csalódni. (Nagymamáknak azért nem ajánljuk, mivel Newton meglehetősen vonzódott a provokatív meztelenséghez.)

A Toys for boys a felesleges könyvek között a valaha volt egyik legszebb darab és aki szereti a drága autókat, telefonokat, hajókat és egyéb elérhetetlen eszközöket, az egyszerűen imádni fogja. Leteszteltük és a megfelelő célcsoportból párás szemű áhítatot váltott ki.

Az intellektuálisabb mulatságok kedvelőinek jó választás lehet a 303 magyar regény és a 303 magyar színész a Gabo kiadótól, szinte látjuk magunk előtt, milyen jól lehet merengeni felettük hosszú téli estéken. Az Alexandra parádés kiállítású 1000 mezőgazdasági gép című képes összeállításának is biztos örül valaki, bár a célcsoportot nem látjuk egészen tisztán.

A kicsiknek szóló könyvek piacán is hódítanak a sorozatok, a Pagony kiadó például négy folytatással is jelentkezett. Az ovi-ügy A tesó-ügyhöz hasonlóan komoly segítséget jelenthet a háromévesek számára, a Cipelő cicák ezúttal cirkuszba mennek, Imbusz mester egy szemüveges autóval barátkozik és az Ibby-díjas Csoda és Kósza pedig föld körüli útra megy.

A karácsony egyik slágere a szintén magyar szerző, Bagossy László tollából kerekedett mese, A sötétben látó tündér lehet, amely eredetileg színdarabként indult, a siker után készült el a könyv változat. Semmiképpen sem a mostanában burjánzó negédes tündér sztorik valamelyikére számítsunk, ez a mese jóval komolyabb, néha talán már kicsit ijesztő is, de csak annyira, amennyire a történet egyik szálát jelentő Világszép Nádszálkisasszony hommage az lehet. Az egészen különleges hangulatú szöveg végre nem végletekig leegyszerűsített gondolatokat közvetít a gyerekeknek és szerencsére az illusztráció is művészi, de mégis “tündéres” csillámok és fodrok nélkül is. A kiadó négyéves kortól ajánlja, mi inkább  egy picit idősebbeknek mesélnénk belőle, már csak azért is, mert egybefüggő, hosszabb történetről van szó, amit a kisebbek nem biztos, hogy képesek végigvárni.

Szintén a divatos tündér vonalon halad az Egmont kiadó Csingiling és az elveszett kincs kiadványa, amely az azonos című film alapján készült. A könyv ugyan némiképpen csalódást jelenthet a rajzfilm után, de ez nem is lehet másképp, hiszen az animáció varázslatos világát és a ritka jól sikerült történetet muszáj leegyszerűsíteni, hogy írásban is befogadhatóvá váljon. Azt nem értjük, miért kellett a szereplők nevét megváltoztatni, de ha a gyermek látta a filmet, akkor már maga a lapozgatás is élményszámba megy, hiszen a képek segítségével tökéletesen felidézhető a mese. A Disney Csingiling sorozata ugyan nálunk egyelőre csak dvd-n elérhető, de akár könyv, akár film változatban remek ajándék 3-10 éves kor között fiúknak és lányoknak egyaránt, mert úgy szórakoztat, hogy közben alig prédikál, elfogadásra nevel és nem rémisztget feleslegesen.

Nem kell olvasni, mégis irodalom, úgyhogy feltétlenül szeretnénk megemlékezni néhány hangoskönyvről, amelyek jelentősen javíthatják a kisgyermekes szülők életminőségét. Legnagyobb kedvencünk a Für Anikóval készült Mazsola sorozat, a színésznő teljesítménye megérdemli, hogy beengedjük az életünkbe. Akit elriasztanak esetleg gyerekkori emlékei az idegesítő, bábfilmes Mazsola sorozatról, azt megnyugtatjuk, hogy a könyv és ilyen módon a hangos változat is kifejezetten szórakoztató, vicces és még tanulságos is.

Már megint tündérek a főszereplői (mint mondtuk, ez most a divat) az EMI Tündér biciklin hangoskönyvének, amely Berg Judit Panka és Csiribi sorozatának második darabját dolgozza fel. Aki esetleg lélektelennek gondolja, hogy valaki más meséljen utódjának, azt csak megnyugtatni tudjuk, Vándor Éva igazi anyuka hangon mondja el, hogyan tanult meg Panka bringázni és még az élőszónál nem elérhető kedves zenés kíséret is növeli a gyermek örömérzetét.

A kisiskolásoknak és kamaszoknak szóló könyvválasztékban már nehezebb megtalálni a sok mindenféle között az igazán jókat, de azért lehetséges. A nem igazán tudományos érdeklődésű gyerekeknek is csak ajánlani tudjuk a Stephen Hawking közreműködésével született George kozmikus kincsvadászatát. Az izgalmas történet közben észrevétlenül kúszik be az olvasó fejébe az univerzummal kapcsolatos rengeteg információ és képes az űrkutatást egészen vonzó dologként bemutatni.

A kifejezetten lányoknak készült könyvek választékával kapcsolatban egyre kevésbé vagyunk elégedettek, a sok ízléstelen borítónál csak a bugyuta tartalom az ijesztőbb, igen kevés az idén, amit valóban ajánlani tudunk. Az egyik ilyen az Emily és a mélység szörnyetege Liz Kesslertől a Könyvmolyképző kiadónál, amelyben az illusztrációk is szépek és a történetnek is van értelme. A téma, ahogy az első kötetnél is, a sellők és az emberek együttélése, amely sok problémát tartogat, de a félvér Emilynek köszönhetően közelednek az álláspontok és létrejöhet az együttműködés.