Annál gyakrabban találkozhatunk kecskével. Ennek oka természetesen nem az, hogy a kecske szereti a sört, csak annyi, hogy a különlegesen erősre főzött sörök elnevezése bock, azaz bak. Ugyancsak logikus a lovak jelen­léte a söröscímkén: többnyire söröskocsit húznak, bár olykor előfor­dul, hogy paripaként repítik lova­saikat a kocsma felé. Ezzel szemben az Árpád vezérünkről elnevezett sör etikettjén azért lehet ott a ló, mert a magyarok ősi sörét a kumiszt a kanca tejéből erjesztették. Igaz a palack Budapest sörminőségben főzőtt italt tartalmazott, de feltehető, hogy a nyolcvanas évek végén, még Bács ­Kiskun megyében sem sok fogyott vol­na a kumiszból.

Az állatok királya az oroszlán sem véletlen szerepel több sörgyár logójában: ahogy a fenevad az állatok királya, úgy ábrá­zolásával a sörgyárak világszerte azt igyekeztek elhitetni a fogyasztóval, hogy az ő sörük is király.

A folytatást a serteperte nevű blog sörakadémiáján találja, kattinson, ha szereti a sört!