A Balaton szó hallatán többnyire az önfeledt gyerekkor, az órák hosszig tartó pancsolások jutnak az eszünkbe. A pancsolásra pedig ideális színhely a nemcsak gyönyörű fekvésű, de gazdag kulturális örökségű és változatos programokat ígérő Szigliget, a tó északi partján, Badacsony és Keszthely között, ahol végre nem csak a zajos turisták kapnak helyet, és ahol tartalmas pihenésben lehet részünk.
A falucskát barátságos, csöppet sem tolakodó emberek lakják; mindegyikük azon fáradozik, hogy az ott nyaraló jól érezze magát. Itt található a 19. században klasszicista stílusban épült Esterházy-kastély, amely az ötvenes évek óta a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Szigligeti Alkotóháza néven működik. A kastélyt egy 9,2 hektár területű arborétum veszi körül – ez az 1954-ben védetté nyilvánított park csordultig tele van hatalmas, 250 éves tiszafáikkal, fehér nyárfákkal, vadgesztenyékkel, kocsányos tölgyekkel, hársakkal, bükkökkel, platánokkal, fenyőfélékkel és a lélegzetelállító, nyaranta mindig színpompás rózsalugassal. A felnőtteknek 300, gyermekeknek 150 forintos, szerény belépődíj ellenében órák hosszat is elidőzhetünk itt, felkeresve a kastélypark alján található, mesebeli tavat, rajta egy kis szigettel, amelyre fahíd vezet át.
Túlélte önmagát és még mindig nem halt meg egészen az internet hőskorának keskenysávú, telefonfüggő, analóg kapcsolatfelépítése. Hogyan is működött a modem, és mi volt az akusztikus csatoló?
Földes András riportja Munkácsról.
A hánykolódó gép sötétbe borult fedélzetén sikoltoztak az utasok.
Kis magyar abszurd – írja Hadházy Ákos.
Egyre jobban hasonlít a valóság az 1984-re.
„Meglátom majd, hogy kinek a hibája.”
