A szteganográfia és a kriptográfia között az a különbség, hogy míg az utóbbinál a kívülálló is tudja, hogy valamit el akarnak előle titkolni, az előbbinél fogalma sincs. Hérodotosz i.e. 440-ben írt az ókori görög titkosszolgálat módszereiről: egy viaszos fatábláról lekaparta a feladó a viaszt, ráírta az üzenetet, majd újra bevonta. Csak a címzett tudta, hogy a réteg alatt fontos információk rejlenek. Volt azonban olyan eset is, amikor a küldöncnek leborotválták a koponyáját, ráírták a tudnivalókat, megvárták, amíg kinő a hajzat, majd elküldték a “beszélő” fejet, hogy kézbesítse az üzenetet. Az ellenség semmi feltűnőt nem látott a kézbesítőn, de a címzett tudta, hogy egy borotva segítségével megtudhatja a hasznos információkat. Ezt hívják szteganográfiának.

És azt is, ha a Facebookon a felhasználó egy olyan üzenetet biggyeszt virtuális hirdetőfalára, amelynek szövegét csak bizonyos emberek tudják dekódolni. Ez főleg a tinikorúaknál fontos - írja a wired.com. A közösségi háló egyik hátulütője, hogy a szülők is ragaszkodnak ahhoz, hogy bejelöljék őket a csemetéik. Ők  viszont előszeretettel osztanák meg életük apró-cseprő eseményét anélkül, hogy az ősök belekotnyeleskednek. A burkolt üzenetekről Danah Boyd végzett kutatást, és szociális szteganográfiának nevezete el a modernkori jelenséget. A státuszjelentésekben megjelenő ártatlan üzenetek rendelkezhetnek eszerint egy mélyebb értelemmel. A viasz alatti réteget nem mindenki látja, csak azok, akik rendelkeznek a megfelelő eszközzel annak lekaparásához: ergo olyan baráti kapcsolatban vannak az illetővel, hogy tudják a megfejtést. Boyd beszámol egy lányról, aki épp barátjával volt szakításban. Az osztálykirándulás fejleményeit úgy kellett megfogalmaznia a diáknak, hogy a barátok értsék, az édesanya azonban ne sejtse a szerelmi szövődményt. Ezért felrakta a Facebook falára a Monty Python Always look on the bride side of life című szatírikus dalát, melyből a közeli barátok rögtön tudták, "mi a pálya", és küldték a támogató reakciókat. Édesanyja azonban csak annyit vett észre, hogy kislánya egy jópofa zeneszámot talált, amit megoszt mindenkivel. Nem vette a lapot, sőt pont az ellenkezőjét hitte a valóságnak, és örömmel konstatálta, hogy lánya boldog.

A popkultúra segít az ilyen és hasonló jelrendszerek felépítésében. Az előző generáció sokszor nem érti, máshogy fogja fel, vagy nem is ismeri a dalszövegek jelentését. Boyd más módszerekről is tudomást szerzett kutatása során. Vannak akik például deaktiválják profiljukat minden kilépéskor, így senki nem láthatja státuszukat, előző kommentjeiket és posztjaikat.

A leleményesebbek tehát megtalálják a kiskapukat, hogy hogyan váljanak láthatatlanná akkor is, ha elvileg minden látszik. A kommunikációs cselszövés határtalan lehetőségei pedig a fiatalok kreatvitását dícséri.