szerző:
life-style.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az angol The Independent egy nemrégiben megjelent cikke szerint egyre elterjedtebb az a nézet, miszerint a depresszió...

Az angol The Independent egy nemrégiben megjelent cikke szerint egyre elterjedtebb az a nézet, miszerint a depresszió jó hatással van az életünkre. A lap – többek között – Marjorie Wallace-t, a SANE (depressziósokat segítő alapítvány) vezérigazgatóját említi, aki maga is szenvedett e betegségben, és azt állítja, hogy megerősödve, új emberként került ki a betegségből. Nem csak túlélte az állapotot, de megtapasztalta a depresszióval járó borzalmakat, és most jobban értékeli jelenlegi életét. Az Independent egy 2002-es Duke Egyetemen készített felmérést is idéz, eszerint azok a nők, akik depresszióban szenvednek, tovább élnek egészséges mentális állapotú társaiknál, hiszen a betegségük hatásainak köszönhetően elkerülik az ártalmas szituációkat.

A depresszió paradoxonáról, és a pozitív hatásokról tavaly a New York Times is írt egy kimerítő cikket. A cikk szerzője, Jonah Lehler, Charles Darwint  hozta fel példának, aki – önvallomásai szerint – súlyos depresszióban szenvedett, és a munkájába menekült a rémes érzések elől. Az író szerint a depresszió motiválta a tudóst, tehát pozitív hatással volt az életére és így a munkásságára. Lehler roppant érdekesnek találta, hogy Darwin betegsége komoly megmérettetést jelentett a saját evolúciós elméletére nézve, hiszen „ha a depresszió egy örökölhető betegség, akkor a természet óriási hibát követett el, hogy hagyta egy olyan betegség elterjedését, amely akadályozza a faj fenntartást, hiszen megöli a szexuális vágyat és öngyilkossághoz vezethet.” Lehler ezért alternatív megoldást kínál – amely összecseng az Independent pozitív szemléletével – szerinte a depressziót inkább úgy kell felfognunk, mint a szervezet adaptív válaszát a stresszre, vagy egy kellemetlen helyzetre; a betegség kiutat kínál az egyén szorult állapotából.

Visszatérve Darwinra – és arra a több tucat zsenire, akinek a depresszió a társa volt az élete során – a NYT cikkében idézett Andrews és Thomson tudós páros tanulmánya szerint a komplex, analitikusan gondolkodó elme vonzza inkább a szomorúságot és a melankóliát, ugyanakkor a depresszió ki is fejlesztheti ezeket a készségeket. „A betegség számadásra kényszerít minket” – mondja a tanulmány, hozzátéve, hogy az állapot így komoly probléma-megoldó hatással bír. Példának egy válás utáni állapotot hoz fel, amikor bánkódunk, és eltöprengünk az átélt helyzeteken, a hibás viselkedési mintákon, miközben újra megtanulunk egyedül élni, és megfogadjuk, hogy máskor, másként cselekszünk bizonyos dolgokban. A negatív érzések tehát előrelépést jelentenek.

Az Independent napilap még ennél is pozitívabb a cikkében, és egy meg nem nevezett holland tanulmányt idéz, amely szerint a depresszió nem csak az alkalmazkodásban segíthet, de a felvett új szokások miatt – például jógázni kezdünk, vagy figyelünk a táplálkozásra –, az emberek vitalitása, lelki egészsége, szociális tevékenysége és egészsége is látványosan javulhat.

Az elmélet ellenzői

A szakértők más csoportja szerint azonban, inkább óvatosan kellene közelítenünk a depresszióval kapcsolatos pozitív megállapításokhoz. Mielőtt életmentő és megváltó helyzetnek tituláljuk ezt a betegséget, figyelembe kell vennünk, hogy a depressziós állapotok nagy része még mindig öngyilkossághoz vezet. Előfordul, hogy a depressziót összekeverik a szomorúsággal, amely sokkal könnyebben elmúlik. Peter Krammer az amerikai Brown Egyetem pszichiátriai professzora úgy véli, ezek a felvetések „a 19. századi tüdőbetegséghez hasonló módon divatosítják a depressziót.” Szerinte az elmélet, egyáltalán nem számol a betegség fokozataival, és a NYT lapjain támadja Andrews és Thomson feltevését. „Ez a tanulmány nem szól a depressziónak arról a krónikus bénító, elreménytelenítő fajtájáról, amely által megutálja az ember önmagát, és amely újból és újból felbukkan az egyén életében.”

Linda Jones, aki blogot ír a mentális betegségekről, hasonló véleményen van. Szerinte ez a „pozitív” teória – Darwin és a tudósok ellenére is – azt a sztereotípiát erősíti, hogy az emberek kevesek a világhoz, és a depresszióval ellenállóbbá tehetik magukat. „Én nem vagyok gyenge jellem, és több millió más depressziós sem az. Szorgalmas vagyok, rugalmas, de az életem egyáltalán nem lett jobb a depressziótól. Ha valaki ilyesmit állít, az szerintem egyáltalán nem érti ennek a betegségnek a mélységét” – meséli az Independent oldalain, és ezt valóban nem vitatják.

„Csak aki túl éli, annak javulhat az ellenállóképessége” – szögezi le Bridget O'Connell, a MIND-tól (a SANE-hoz hasonló alapítvány), az Independent lapjain, és ha a NYT cikkére is rápillantunk a végszónál, akkor úgy tűnik, ebben az egyben Andrew és Thomson is egyetért. Ők ugyanis a tanulmányukban azt állítják, hogy „a bölcsesség nem olcsó, és mi fájdalommal fizetünk érte.”  

Óriási vendégbagoly bukkant fel a Mecsekben

Óriási vendégbagoly bukkant fel a Mecsekben

Németország listázza a bunkereit, hogy támadás esetén menedéket találjanak a polgárai

Németország listázza a bunkereit, hogy támadás esetén menedéket találjanak a polgárai

Két irányból két vonat szakított szét egy sínen ragadt autót Komáromnál

Két irányból két vonat szakított szét egy sínen ragadt autót Komáromnál

Hallotta már Európa hangját? Így hangzik egyszerre 109 000 000 000 telefonhívás, SMS és mobilnetezés

Hallotta már Európa hangját? Így hangzik egyszerre 109 000 000 000 telefonhívás, SMS és mobilnetezés