Trump vámháborúja nagyhatalmi présbe szorította a mindig lavírozó Indiát
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
A páros egy csütörtöki sanghaji rendezvényen szólította fel a leggazdagabb és legbefolyásosabb kínai üzletemberek harminc meghívott képviselőjét, hogy tegyenek valamit a cápák felelőtlen halászata és megcsonkítása ügyében.
"Ha van igény, akkor van vásárlás, és van halászat is" - mondta Jao, a Houston Rockets júliusban visszavonult játékosa, aki 2006-ban hagyott fel a cápauszony leves fogyasztásával és azóta szigorúan kerül minden olyan eseményt, ahol ez a fogás kerül terítékre.
A WildAid nevű természetvédelmi szervezet támogatását élvező rendezvény célja az volt, hogy egy olyan környezetvédelmi mozgalmat indítson útjára Kínában, amely "nem csupán a cápák, hanem a tigrisek és minden más, a kihalás szélére került állatfaj védelmét szolgálja" - hangsúlyozta Branson.
A halászok évente több mint 70 millió cápát fognak ki az állatok uszonya miatt, amelynek 450 grammja 700 dollárt (153 ezer forint) ér a piacon. A megcsonkított ragadozókat visszadobják a biztos halált jelentő nyílt vízbe. A levágott uszonyok 95 százalékát Kínában tálalják fel. A cápauszonyból már több száz éve készítenek levest, ám a közelmúltig ez a csemege kizárólag egy kis elit kiváltsága volt.
"A világ azonban egyre gazdagabb lesz, és elsősorban Kínában növekszik a tehetős emberek száma, akik ma már könnyen megengedhetik maguknak, hogy cápauszony levest vásároljanak" - mondta Branson, akinek Virgin Airlines járatain tilos a cápauszony szállítás.
A világon mintegy húsz országban, illetve régióban szabályozzák a cápauszonyok levágását, illetve a tengeri csúcsragadozók kereskedelmi célú halászatát. Kínában is szabályozzák az állatok vadászását és értékesítését, ám nem tiltják azt.
