szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az új-zélandi óriás röpképtelen madarak, a moák végzetét nem az éghajlatváltozás, hanem az ember okozta - derítették ki ausztrál és új-zélandi paleontológusok, akik vizsgálataik eredményeit a Quaternary Science Reviews című folyóiratban tették közzé.

A 2,5 méter magas, 250 kilogrammos testsúlyú moák a legnagyobb növényevők voltak a még lakatlan Új-Zélandon, de nagyon gyorsan kihaltak a polinéziai betelepülők megérkezése után - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

"Mostanáig nagyon nehéz volt meghatározni, hogy a megafauna miként reagált a környezet változására az elmúlt 50 ezer év során, mivel az ember megérkezése és a klíma átalakulása időben egybeesett" - magyarázta Nic Rawlence, a tanulmány vezető szerzője.

Mint elmondta, az ősi DNS vizsgálatával, radiokarbonos kormeghatározás segítségével, valamint a táplálékhoz köthető stabil izotópok elemzésével a tudósoknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy negyvenezer éven át, az ember megérkezéséig a moák populációja viszonylag stabil volt. A röpképtelen madarak képesek voltak alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz: amikor a lehűlés miatt szűkültek élőhelyeik, populációjuk valamelyest csökkent, amikor a felmelegedés következtében bővültek, állományuk is növekedett.

"A korábbi elképzelésekkel ellentétben nem tapasztaltunk jelentős csökkenést létszámukban az ember betelepülése előtti időkben. Rengeteg a bizonyíték viszont arra nézve, hogy pusztulásukat egy éghajlatilag viszonylag stabil időszakban a túlzott vadászat és élőhelyeik elvesztése okozta" - összegezte Nic Rawlence.

Hiába drágul a Pfizer-vakcina, így is kell az EU-nak

Hiába drágul a Pfizer-vakcina, így is kell az EU-nak

Tömeges csődöktől félnek a szállásadók, ha nem lesz májusi újranyitás

Tömeges csődöktől félnek a szállásadók, ha nem lesz májusi újranyitás

Ceglédi: Egy halott csecsemőről

Ceglédi: Egy halott csecsemőről