Ez az óriáskígyófaj, amely az egyik legnagyob a világon. Ázsiában őshonos, Floridában nincs igazán természetes ellensége, és elszaporodása veszélyezteti az ökoszisztémát, különösen az Everglades nemzeti parkban, amely a január 12-én kezdődött és február 10-én véget ért viadal "harctere" volt.

A versenyt szervező Hal- és Vadvédelmi Bizottság fő célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a pitonok túlszaporodásának veszélyére. Szerették volna azt is megtudni, van-e értelme hasonló hadjáratoknak, ritkul-e érdemben az állomány a betolakodó állatfajból. Az utóbbi szempontból a vadászat sikeres volt, mivel kiderült, hogy semmi értelme. Az ötven példányos veszteség a burmai pitonok részéről még csepp sem a tengerben, mivel becslések szerint akár 150 ezer is nyüzsöghet belőlük Floridában, így nem érte őket nagy vérveszteség.

A versenyre bárki benevezhetett, nemcsak vadászok. A neten keresztül távoktatás is kaptak: fotókról megmutatták nekik, hogy néz ki a burmai piton, és hogyan a floridai Everglades mocsárban élő védett kígyófajok. A vadászverseny szabályai szerint a versengőknek a kígyó fellelési helyén kellett végezniük az állattal minél gyorsabban, hogy ne szenvedjen. A versenyzők fegyvertára meglehetősen tarka volt: a bozótvágó késektől a golfütőkön át a pisztolyokig szinte minden volt arzenáljukban.

A hivatásos kígyóvadászoknak előre megmondták, hogy a nagy harci lelkesedés hamar alábbhagy, és a mezőny zöme jóval idő előtt hazatér. Sokuk burmai óriáskígyóból eggyel sem fog találkozni, moszkitóból viszont rengeteggel.

A kudarcot vallott vadászok ugyanakkor lehet, hogy több burmai "vendégkígyóval" találkoztak, mint amennyit észrevettek. "Ez a kígyó olyan remekül álcázza magát, oly észrevétlenül belesimul környezetébe, hogy még annak sem könnyű észrevenni, aki rajta tapos" - mondta Carli Segelson, a Hal- és Vadvédelmi Bizottság szóvivője, aki nagy örömmel jelenttette be, hogy emberi oldalról nem esett veszteség: senki sem sérült meg, vagy tévedt el.