Gabriele Berberich, a Duisburg-Esseni Egyetem kutatója csapatával három éven át tanulmányozta az erdei vöröshangyák viselkedését Németországban. Arra az eredményre jutottak, hogy az apró, szorgalmas rovarok előszeretettel építik ki fészküket vetődések és repedések mentén, csupa olyan helyen, ahol gyakoriak a tektonikus mozgások, és földrengés esetén a leginkább beszakadhat a talaj. A felmérés keretében több mint 15 000 vöröshangyabolyt számoltak össze a németországi törési vonalak mentén.

Az állatok magatartását videokamerákkal rögzítették. A vizsgálati időszakban - 2009 és 2012 között - tíz 2,0-3,2 erősségű rengést észleltek az országban: a hangyák viselkedése csak a Richter-skála szerint 2,0-es fokozatúnál nagyobb földmozgásoknál változott meg (történetesen ez az az alsó rengéshatár, amelyet az ember is még érzékelni tud). 

A kutató a tanácskozás alkalmából tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy rendes körülmények között a hangyák napközben végezték a mindennapi teendőiket, esténként pedig visszatértek a bolyba pihenni. Ám a rengéseket megelőző éjszaka valamennyien ébren voltak, előjöttek az otthonukból és a boly előtt gyülekeztek, kitéve magukat ellenségeik esetleges támadásainak. Életük és tevékenységük csak a földmozgást követő nap tért vissza a rendes kerékvágásba - idézte szavait a LiveScience tudományos portál.

Berberich véleménye szerint a rovarok valószínűleg érzékelik a földből kiszivárgó gázok változását, illetve a mágneses mező helyi eltolódását, és ezekből a jelekből "következtetnek" a küszöbön álló földrengésre. A miértre és a hogyanra azonban még nincs pontos magyarázat, ezért kollégáival azt tervezi, hogy a földmozgások tekintetében aktívabb vidéken figyelik meg, miként reagálnak a hangyák a nagyobb amplitúdójú rengésekre.