„Mindenki tudta, hogy leromlott állapotban van a hévízi gyógyfürdő központi épülete, de az szerintem még a fideszes döntéshozókat is meglepte, hogy le kellett zárni” – mondta a HVG-nek egy, a helyi viszonyokat jól ismerő szakember. Véleményét – másokhoz hasonlóan – csak név nélkül vállalta, a sarkos álláspont ugyanis ezúttal nemcsak neki okozhatna kellemetlenségeket, hanem az egész városnak.

Hévíz ugyanis kiszolgáltatott helyzetbe került, miután szinte minden lakója az ország egyik legfőbb nevezetességére építette fel az egzisztenciáját. Sokan dolgoznak a vendéglátásban, több száz család megélhetését pedig az biztosítja, hogy szobákat ad ki a turistáknak, valamint a gyógyulni vágyóknak.

Az önkormányzatnak azonban egyáltalán nincs tulajdonrésze a tófürdőben, az ugyanis 2013-ban teljesen állami kézbe került (addig is csak kisebbségi rész volt a település birtokában). A helyiek sorsa tehát a központi pénzcsapoktól függ. Ha pedig bírálják a rossz gazdának bizonyuló kormányt, azzal azt kockáztatják, hogy az állam egyedüli tulajdonosként nem – vagy nem eleget – költ a tófürdőre, ami jelentősen csökkentheti az ott élők bevételét.

H. Szabó Sándor

Feltehetően erre a kiszolgáltatott helyzetre vezethető vissza az is, hogy az ország nagyobb része csak június elején értesült a fürdő közleményéből, hogy három hónappal korábban statikai okok miatt le kellett zárni a tófürdő központi épületét. A cölöpökön álló létesítmény átépítése 2005 táján ért véget, azóta viszont teljes körű felújítást nem végeztek rajta. Egy büfén, mosdón és tusolókon kívül szinte semmi sincs benne, a szerepe mégis különösen fontos, mert rossz idő esetén ott lehetett melegben és fedett helyen élvezni a vizet.

A speciális környezet miatt már az épület tervezése is rendkívül bonyolult volt, a munkák során nem lehetett bármilyen anyagot felhasználni, az alkalmazott technológia pedig a világon is ritkaságszámba megy. Éppen ezért várhatóan a felújítás is hasonló nehézségeket okoz majd, ha pedig a tartócölöpöket is ki kell cserélni, akkor a kiadások is elszállhatnak.

A márciusban lezárt épület renoválása önmagában is milliárdos tétel lehet, míg a teljes fürdő felújításának költségét 15 milliárd forintra becsülték a korábbi számítások. Ha a kórházat is renoválnák, akkor már 30 milliárd forint körül lenne a végösszeg. A HVG információi szerint a háttértárgyalásokon a kormány képviselői nyitottak voltak arra, hogy pénzt adjanak a szükséges fejlesztésekre, de a végleges megállapodás még nem jött létre. Nagy Bálint, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán egyelőre azt közölte, hogy átmeneti megoldásként egy mobil szigetet alakítanak ki, amely kiszolgálja a tófürdőt, és ezt használják majd akkor is, amikor a teljes komplexumot újítják fel.

Nagyívű tervekből eddig sem volt hiány (egy időben még kupolát is építettek volna a központi létesítményre), a megvalósításhoz azonban nem kezdtek hozzá. A helyiek szerint a döntéshozók feltehetően azzal számoltak, hogy van még néhány évük a munkákra, az pedig váratlanul érte őket, hogy már idén le kellett zárni a központi épületet.

heviz.hu

Forrásaink szerint a kormány néhány évvel korábban könnyedén odaadta volna a szükséges pénzt, de a szűkös gazdasági helyzet és az uniós pénzek fejében várt intézkedések elszabotálása miatt most sokkal nehezebb előteremteni a több tízmilliárdos összeget. Ráadásul a parajdi sóbánya katasztrófájában érintetteknek is magyar állami segítséget ígért a kabinet. Más kérdés, hogy Erdélybe csak 160 millió forintnyi állami pénz jutott az állampolgárok által felajánlott adományok mellé.

Az ugyanakkor rejtély, hogy hogyan kerülhetett ilyen állapotba a hévízi fürdő, miközben a kormány húzóágazatként tekint a turizmusra, amelyre az elmúlt években több száz milliárd forintot szórt ki támogatásként a különböző programokon keresztül. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre a kormányzat nem válaszolt.

A hévízi tófürdő zavartalan működésében ráadásul az állami pályázatokon rendre sikerrel szereplő, a Tiborcz István üzlettársaként emlegetett Paár Attila által birtokolt West Hungária Bau is érdekelt, a vállalat fejleszti ugyanis a közeli repteret. Ez a beruházás azért indokolt, mert a külföldiek körében – Budapest után – Hévíz az ország második legnagyobb turisztikai célpontja, ahol évente több mint egymillió vendégéjszakát regisztrálnak. Megfelelő fejlesztés esetén ez akár 1,5-2 millióra is növekedhet, Közép-Európában ugyanis nagyjából ekkora teljesítményt ér el a megfelelő beruházások miatt előrébb tartó konkurencia. A város nagy szállodáiban egyelőre nem csökkent a vendégek száma, sőt az utóbbi hónapokban rekordokat döntenek a hotelek, de a helyiek beszámolói szerint a kisebb magánszálláshelyeken már visszaesett a kereslet. Ebben persze a hűvös májusnak is része volt, de a fürdőépület bezárásának is.

Heviz.hu

A kormány 2023-ban külön céget is létrehozott Hévíz Gyógyfürdő Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. néven, amelynek az infrastruktúra megújítása lett volna a feladata. Tavaly decemberben, azaz néhány hónappal a lezárás előtt módosítottak a vállalat alapításáról szóló kormányhatározaton: ekkor kivették azt a részt, amely a kórház zavartalan működéséhez szükséges forrás meghatározását írta elő.

„A hévízi fürdőt és a kórházat is fel kell újítani, ez ugyanis nemcsak a város, hanem az egész ország érdeke. Hévíz egy nemzeti kincs” – mondta a HVG-nek a település független polgármestere, Naszádos Péter. Bővebben nem akart nyilatkozni, miután a fürdő nem a város tulajdona, ugyanakkor május végén részletesen is válaszolt a helyiek kérdéseire egy közmeghallgatáson. Ott egyebek mellett elhangzott, hogy több minisztériummal is tárgyalt az utóbbi hetekben, az átmeneti sziget költsége legalább egymilliárd forint. Saját erőből Hévíz nem tudná felújítani az épületeket. A teljes rekonstrukció legkorábban 2027-ben indulhat meg – persze csak akkor, ha az állam ad rá pénzt, és ha lesz erre fedezet a büdzsében.