A spanyol meztelencsiga (Arion vulgaris) hivatalosan Európa száz legkártékonyabb bevándorló faja közé tartozik az intézmény szerint. A tudósok azt vizsgálták, hogyan reagálnak az állatok a megváltozott körülményekre, ha magasabb vagy alacsonyabb diverzitású növényközösségbe helyezik őket, illetve ha a területre földigilisztákat telepítenek. A növényközösségek kialakítása után egy héttel a meztelencsigák egy éjszakán át szabadon falatozhattak. 

A csigák akkor voltak a legfalánkabbak, ha kevés növényfélével találkoztak és a területen egyáltalán nem voltak földigiliszták. Ha giliszták is éltek a területen, 60 százalékkal kisebb kárt okoztak a csigák a fajszegény és a fajokban gazdag ökoszisztémákban is. A magas biodiverzitású, de földigiliszta nélküli környezetben 40 százalékkal csökkent a csigák által okozott kár. "Eredményeink arra utalnak, hogy két folyamat dolgozik. A földigiliszták úgy javítják a növények csigák elleni védekezőképességét, hogy növelik a tápanyagellátásukat. Ezáltal ugyanis azok több, a csigák számára mérgező antitestet termelnek" - fejtette ki Johann Zaller, a tanulmány vezetője. 

A növények diverzitásának pozitív hatását a szakértők azzal magyarázzák, hogy a csigák inkább a kevésbé sokszínű táplálékot kedvelik. Bár szinte mindent megesznek, elsősorban a nagyobb mennyiségben rendelkezésre állót részesítik előnyben. A sokszínű növényzet esetében gyakori táplálékváltásra kényszerülnek, mivel minden fajból kevesebb akad. Zaller szerint összességében ez vezet oda, hogy kevesebbet fogyasztanak, így kevesebb kárt okoznak a kertek tulajdonosainak.