Az ötéves Füles még 2008-ban, az Európai Fajmegőrzési program (EEP) keretében érkezett a nyírségi kertbe, az ivarérettségi kort elérve pedig két megfelelő genetikai állományú kancát helyezett ki mellé a faj koordinátora - mondta el Petró Zsuzsa állatkerti szóvivő pénteken az MTI-nek azután, hogy bemutatták az új jövevényeket a sajtó képviselőinek. A Yoko nevű kétéves nőstény a poznani állatkertből érkezett, míg a hároméves Kora Csehországból, az ostravai állatkertből jött.

A szóvivő elmondta, hogy a két állat eddig karanténban volt és csak most mutatkoznak be a nagyközönségnek, amely egy bambuszhídról letekintve figyelheti majd meg a csíkos lovak mindennapjait. Az állatok otthona a park Tarzan-ösvénye lesz, ami a fekete kontinens élővilágát bemutató több hektáros kifutórendszer; itt zsiráfok, ritka antilopfajok és nagy kuduk élnek együtt úgy, mint a vadonban.

MTI / Balázs Attila

Fülesnek azonban még várnia kell a násszal, mivel fontos, hogy a nőstények először a csődör jelenléte nélkül térképezzék fel a területet, így a hím körülbelül két hétig egy elkülönített kifutóban él majd - tette hozzá Petró Zsuzsa.

A Grévy-zebra a legnagyobb termetű zebrafaj és egyben a legnagyobb vadon élő lóféle. Természetes élőhelyén mindössze kétezer egyed él belőle. A fajt elsősorban élőhelyének szűkülése és a pásztorkodás terjesztése veszélyezteti, ma kizárólag Dél-Etiópia és Kenya száraz területein, bozótosaiban fordul elő egyre kisebb számban.

A többi zebrafajtól - az alföldi és hegyi zebrától - könnyen megkülönböztethető, hasa töve fehér, a hátán a gerinc mentén fehérrel keretezett sáv fut végig, emellett fülei is jóval nagyobbak. Nevét Jules Grévy 19. századi francia köztársasági elnöktől kapta, aki egy ilyen állatot kapott Abesszíniától.

MTI / Balázs Attila

A Nyíregyházi Állatpark igazi kuriózum a zebrafajok kedvelőinek, mivel a Grévy-zebra mellett az alföldi zebra két alfaja, a Böhm- és a Chapman-zebra is megtekinthető egy másik kifutóban.