A hatalmas szemekkel, kiugró arccsonttal és szarvakkal ékesített szobrot a Szujcsouban lévő Jecsiasan sírkertben ásták ki. A temetőben rengeteg sír van, amelyekről a régészek úgy vélik, hogy az Kr.e. 1046-771 közötti Nyugati Csou-dinasztia előkelőségeinek földi maradványait őrzik. A kutatók múlt héten fejezték be az ásatást a temetőben.

A bronzfejet a sírban eltemetett személy fejénél találták meg, ami azt sugallja, hogy a szobornak valamilyen jelentősége lehetett a korszakban – mondta Csang Csangping, a Vuhani Egyetem történelemprofesszora. Li Pocsien, a Pekingi Egyetem régésze szerint ez az első alkalom, hogy ilyen típusú szobor kerül elő a Nyugati Csou-dinasztia idejéből. A szakember úgy véli, hogy a bronzfej védőistenség lehetett.

A szobor formája és mintája hasonlít azon maszkokéhoz, amelyeket a délnyugat-kínai Szecsuan tartományban, a szanhszingtuji romoknál tártak fel, habár a régészek szerint a fej jobban emlékeztet egy másik kétarcú szoborra, amelyet 1989-ben fedeztek fel a kelet-kínai Csianghszi tartomány egyik Sang-dinasztia (Kr.e. 1600-1046) korabeli sírjában.

A 2011-ben felfedezett Jecsiasan sírkert bekerült Kína tíz legszenzációsabb régészeti felfedezése közé abban az évben. A most lezárult ásatáson feltárták a Nyugati Csou-dinasztia első festett bronztárgyait és egy sírhelyet, amelyben 19 főzőedény és 12 ételtároló volt.