A kutatók az állatok örökítőanyagát vizsgálták. Ma élő kutyák és farkasok DNS-ét hasonlították össze különböző földrészekről származó, évezredekkel ezelőtt élt állatok maradványaiéval. Összesen 18 úgynevezett prehisztorikus állat, 77 modern kutya és 49 farkas genomját elemezték.

Az eredmények szerint minden ma élő kutyafaj európai elődöktől származik. Európán kívüli farkasokkal viszont csak nagyon távoli rokonság észlelhető. A farkast tehát először Európában szelídítette meg az ember.

Thalmann és kollégái a háziasítás idejét is kutatták. A kutatás szerint ez 19-32 ezer évvel ezelőtt kezdődött, abban az időszakban, amikor Európát vadászó és gyűjtögető életmódot folytató emberek lakták.

A farkasok feltehetőleg az ember nyomában jártak, amikor azok táplálék, elhullott állatok után kutattak, és valószínűleg ez adta az első lökést a későbbi együttéléshez – írta Thalmann csoportja.

Ez ellentmond annak a korábbi feltételezésnek, amely szerint a farkasokat a mezőgazdasági fejlődés vonzotta a falvakba és ez indította el a háziasítást. "A kutya tehát már régóta háziállat volt, amikor megkezdődött a kecskék, birkák vagy szarvasmarhák háziasítása" – mondta Johannes Krause társszerző, a Tübingeni Egyetem Természettudományos Régészeti Intézetének munkatársa.