Így függ össze a denevérürülék a cunamival
Az Indiai-óceán szökőárjainak üledékét őrzi Szumátrán egy tengerparti barlang, amiből következtetni lehet a cunamik gyakoriságára – hangzott el amerikai kutatók előadásán egy San Franciscó-i konferencián.
A szumátrai Banda Aceh város melletti mészkőüreg olyan lerakódásokat tartalmaz, amelyeket az évezredek földrengéseivel járó tengerhullámok mostak partra. A barlang kőzetrétegei a 2004. december 26-án történt természeti csapáshoz hasonló tengerrengések és szökőárok gyakoriságának meghatározásához nyújtanak segítséget a kutatóknak – írja a BBC hírportálja az Amerikai Geofizikai Egyesület őszi találkozóján elhangzottakról.
A cunamik gyakoriságát úgy ismerik meg, hogy megállapítják a denevérürülékek rétegei között könnyen felismerhető szökőárüledékek korát. Jessica Pilarczyk, a kutatás egyik résztvevője, a szingapúri székhelyű Earth Observatory munkatársa elmondta: lehetetlen összekeverni egymással a rétegeket, mert az egyes cunamik homoklerakatait élesen elkülöníti egymástól a guanó.
A Charles Rubin vezette kutatócsoport Indonézia legnagyobb szigete, Szumátra partvidékének földtani történetét vizsgálja. Mivel a sziget közel esik két tektonikus lemez határához, ahol gigantikus földrengések jönnek létre, partjait időről időre hatalmas tengeri hullámok fenyegetik. Gyakoriságuk megismerése kulcsfontosságú a térségnek.
Az acehi barlang a dagály mostani szintjétől körülbelül száz méterre fekszik. Bejárata is kiemelkedik kissé a talajból, ezért csak cunamik és a nagy viharok idején kerülhet bele víz.
Pilarczyk és kollégái árkokat vágtak a denevérürülék és a cunamihomok rétegeibe, hogy megismerjék a barlang történetét. Biztosak benne, hogy szökőárak hozták létre az üledékeket, mert a tengerfenék élőlényeinek maradványait is megtalálták bennük, és csak a legnagyobb erejű hullámok voltak képesek ilyen magasra felemelni illetve a barlangba szállítani őket.
A kutatások még tartanak, a tudósok úgy vélik: hét-tíz cunami rétegeit tárták fel. Korukat a szökőár szállította üledékrétegek szerves anyagainak radioaktív szénizotópos vizsgálatával állapítják meg.
A 2004-es cunami teljesen elöntötte a barlangot, de a 7500-3000 évvel ezelőtti rétegek kifogástalanok. A csoport további kutatásai az elmúlt 3000 év szökőárjainak nyomait vizsgálják a szumátrai partok más szakaszain.