Már nem magányos a szegedi vörös panda
Párt kapott a Szegedi Vadaspark hím vörös pandája. Baltazárt és a fiatal nőstényt, Yinget az összeszoktatás után keddtől nézhetik meg a látogatók.
A Szegedi Vadasparkban kisebb megszakításokkal 1996 óta látható kis panda. Az idén kétéves Baltazár egy dán, míg az egyéves Ying egy franciaországi állatkertből származik. A nőstény jövőre már ivarérett lesz, tehát két-három éven belül akár panda is születhet Szegeden – mondta Veprik Róbert igazgató.
A panda elnevezés először a kis pandákat illette, nem az óriáspandákat. Sokáig közeli rokonoknak tartották őket a medvefélék családján belül. Mára kiderült, hogy az óriáspanda valóban medveféle, a kis panda pedig a macskamedvék családjának egyetlen ma élő faja. Erre utal a másik magyar elnevezése, a vörös macskamedve is. Hajdan népesebb családjának volt olyan faja, amelyik puma nagyságú volt, mára azonban ezek kipusztultak.
A kis pandák Burmában, Nepálban, Indiában és Kínában él, a Himalája hegység 2200-4800 méter magas régióit lakják. A lombhullató és a tűlevelű erdőket egyaránt kedvelik, a nappalt főleg az ágak közötti pihenéssel töltik. Az 5-8 kilogrammos állatok testét vastag vöröses szőr borítja, amely a hasukon sötétebb. A ragadozók rendjébe tartozik, elsősorban növényi eredetű táplálékot eszik, gyümölcsöket, leveleket, köztük bambuszt is, ezt egészíti ki kisebb állatok, tojások fogyasztásával.
A vadon élő kis pandák száma az elmúlt fél évszázadban 40 százalékkal csökkent.