A Kuangtung tartományi Csuhaj városba való Hszü Huj esetéről pénteken számolt be az állami média. A férfit 2001-ben ítélték el egy 19 éves nő megerőszakolása és meggyilkolása miatt, de a rászabott legsúlyosabb büntetés végrehajtását két évre felfüggesztették. Ez a kínai igazságszolgáltatás gyakorlatában lényegében életfogytig tartó szabadságvesztést jelent.

Hszü állítólag újra és újra tagadta az ellene felhozott vádat és tiltakozott a súlyos büntetés ellen, de a helyi ítélőszék rendre visszautasította beadványait. Mígnem 2007-ben a legfőbb ügyészség ellentmondást fedezett fel az elítélt vallomása és a bizonyítékok között. Megállapították azt is, hogy a szagminta alapján történt kutyás azonosítás nem lehet perdöntő. Mindazonáltal nem kapkodták el az igazságszolgáltatást.   

A helyi, tartományi ügyészség ugyan már 2008-ban javasolta az ügy újratárgyalását - amelyre végül szakértők bevonásával sor is került -, ám a csuhaji fellebbviteli bíróság csak idén szeptember 9-én mondta ki Hszü ártatlanságát.

Kínában a múltban nem ritkán fordultak elő téves vagy nem megalapozott bírói döntések, születtek téves halálos ítéletek is. Nem kis részben emiatt 2007-től módosították a halálbüntetésre vonatkozó törvényt, aminek megfelelően azóta csak a legfelsőbb bíróság hagyhat jóvá halálos ítéletet.

2010-ben a Büntető Törvénykönyv módosítása során 13 fajta bűncselekmény büntetési tételei közül törölték a halálbüntetést. Bár nem hivatalos statisztikák szerint még mindig a világ legnépesebb országában hajtják végre a legtöbb kivégzést évente, a végrehajtandó halálbüntetések száma csökken.