A fiatalok távkapcsolatban éltek, kilenc hónapja. Sokáig nem tudtak találkozni, emiatt csak gyűlt köztük a feszültség, és a fiú egy nap olyat mondott neki, amit nem kellett volna. Szakítottak, de a fiatalember rájött, hogy szereti a barátnőjét, és nem akarja elengedni – olvasható a cikkben.

Kitalálta, hogy teljesít valamilyen nagy küldetést, hátha ezzel bizonyítani tudja a szerelmét. Biciklire ült, így ment fel Budapestre. 12 óra alatt ért a házhoz, ahol a lány lakik. Éjjel fél 2-től reggel 9-ig ott várt az utcán, mert nem akarta felébreszteni a szerelmét. Közben otthon hajtogatott papír darumadarakkal, tulipánnal és rózsákkal díszítette fel az ajtót.

A lány viszont csak ennyit mondott, amikor találkoztak: „Nem számít." A fiú a virágcsokrot sem tudta átadni, de nem állt le vitatkozni, és nem is könyörgött.

Estére tudta összeszedni magát annyira, hogy elinduljon haza, de már vonattal, mert útközben megfázott a térde.

A fiatalember azt mondta: a történtek ellenére sem adta fel, hisz abban, hogy egyszer újra egy pár lesznek, ezért türelmesen vár.