A hitleri birodalom végnapjaiban elásott aranykincsre bukkantak

Több száz pénzérméből álló, a hitleri birodalom végnapjaiban elásott rejtélyes aranykincsre bukkant egy amatőr régész az észak-németországi Lüneburg külterületén.

Két zsákban összesen 217 történelmi aranypénzt találtak egy mező szélén. A legrégibb aranyérmék 1831-ből származnak, a legújabbak 1910-ből. A legtöbb aranyérme Belgiumból és Franciaországból való, de találtak aranypénzeket Olaszországból és az Osztrák-Magyar Monarchiából is. 

A zsákokat a Berlini Reichsbank - a hajdani német jegybank - pecsétjével plombálták le, és a horogkeresztet és sast ábrázoló alumíniumpecsét anyagának összetételéből szakértők arra következtetnek, hogy az aranykincset a hitleri birodalom végnapjaiban vagy közvetlenül a háború után rejthették el. Szakértők biztosak abban is, hogy az aranypénzek a Reichsbank aranytartalékából származnak, és egy hajdani bennfentes lophatta el azokat. 

A kutatókat meglepte, hogy noha az érmék különböző országokból és korokból származnak, mind 21 milliméter átmérőjűek, és kivétel nélkül 6,45 gramm súlyúak, amire nem találnak magyarázatot. Az aranypénzek napjainkban - pusztán a nemesfém piaci árát tekintve - mintegy 45 ezer eurót (14 millió forint) érhetnek. Hajdan egy-egy érméből például egy jó minőségű öltönyt lehetett csináltatni. 

A náci időkből származó aranykincsre még tavaly októberben bukkantak, de a leletet csak kedden mutatták be a nyilvánosságnak, mivel szeretnék felkutatni a jogos tulajdonost, vagy legalábbis megismerni a kincs történetét. A régészek egyelőre az elveszett tárgyak hivatalánál jelentették be a leletet. 

Florian Bautsch kincsvadász szabadidejében, a hatóságok engedélyével, egy speciális fémdetektorral kutat régiségek után. Tavaly a lüneburgi városi régészek kérték fel, hogy vizsgáljon meg egy gyanús magaslatot. Eredményes munkáját 2500 euróval jutalmazták. 

A régi aranypénzeket vasárnaptól a lüneburgi városi múzeumban állítják ki.