Itthon az 50 év felettiek közel egyötöde internetezik rendszeresen, ez az arány nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít. Igen ám, de bizonyos online kapcsolattartási formákban a netet használó hazai szeniorok a nemzetközi átlagnál, de még amerikai társaiknál is aktívabbnak bizonyulnak. Például a netező amerikai 57-65 éveseknek csupán 43 százaléka látogat közösségi oldalakat, míg a magyar időskorúak csaknem kétharmada - derül ki az Ithaka Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ és a UPC Magyarország online kutatásából.

A megkérdezettek 10 százaléka szinte állandóan online üzemmódban van, a regisztrációval rendelkezők 64 százaléka naponta ellátogat kedvenc oldalára, 50 százaléka pedig több mint száz ismerőssel áll kapcsolatban. Már körükben is népszerűbb a Facebook, mint az iWiW (persze sokan mindkét oldalon regisztrálták magukat).

Sajnos az adatvédelmet illetően még van mit tanulniuk: a felmérésben részt vevők 69 százaléka ugyanis nem használ semmilyen szűrőbeállítást, így például gyakran telefonszámuk, más elérhetőségük is publikus. A megkérdezettek 45 százaléka soha nem foglalkozott a biztonsági beállítások módosításával.

A felmérés szerint az internetező szeniorok a rokonokkal, ismerősökkel való kapcsolattartásra használják ki leginkább az információs technológiák nyújtotta lehetőségeket. Az 50 év felettiek 46 százaléka a közvetlen családtagoktól, közülük is a fiatalabb rokonoktól tanulnak internetezni, 17 százalékuk szervezett képzésen vagy tanfolyamon sajátította el az online készségeket, harmada pedig autodidakta módon tanult bele a netezésbe.

Kiderül az is, hogy a szeniorok 82 százaléka rendelkezik PC-vel, több mint egyharmaduk notebookot, laptopot (is) használ. Hetven százalékuknak van DVD-lejátszója, majdnem egynegyedüknek DVD-felvevője, amivel jócskán megelőzik a fiatalabb korosztályt. A műsorok rögzítéséhez azonban a megkérdezettek csaknem fele még mindig hagyományos videómagnót használ.

(Az Ithaka kutatóintézet a UPC Magyarország megbízásából készítette el a Digital Media Report 2011-es kutatását, amely átfogó jelleggel vizsgálja a magyar internetező népesség kommunikációs, tartalomfogyasztási szokásait, a közösségi oldalakkal kapcsolatos felhasználói típusokat, a személyes adatok védelmével kapcsolatos attitűdöket és a digitális kultúra mindennapi életre gyakorolt hatásait. A kutatás adatfelvétele online kérdőív segítségével történt 2011 novemberében, a kutatásban összesen 1339 fő vett részt.)