A Szerbiában hozott törvény értelmében csapatsportokban az olimpiai aranyért 400 ezer euró, az ezüstért 350 ezer, a bronzért 300 ezer jár. A Pekingben bronzérmet szerzett pólósok tehát ez utóbbi összeget osztják tizenhárom felé. Az egyéni sportágakban kategóriánként ennek 15 százaléka a díj, tehát Szerbia másik pekingi éremszerzője, Milorad Cavic, az 50 méter pillangó ezüstérmese 3750 eurót kap. A pénzt az éppen érvényes nemzeti banki középárfolyam alapján számolva dínárban fizetik ki. Jelenleg az árfolyam 75 dinár/euró körül mozog.

Három év óta az olimpiák, vb-k és Eb-k első három helyén végzettek már életjáradékot is kapnak attól kezdve, hogy betöltik 35. életévüket. Ez a mindenkori szerbiai átlagfizetéshez igazodik, ami jelenleg mintegy havi 34 ezer dínár. Az olimpiai bajnokok ennek a háromszorosát kapják, ami havi 1360 eurónak felel meg, a legalsó kategóriába tartozó Európa-bajnoki bronzérmesek pedig a havi átlagfizetést, ami most valamivel több, mint 450 eurót ér.

Tizenötezer eurós jutalmat kaptak ugyanakkor a német aranyérmesek a pekingi olimpia után - mondta Német Olimpiai Sportszövetség (DOSB) sajtószóvivője. Markus Böcker ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jutalmat nem az államtól független szövetség és nem is az állam folyósította, hanem a Német Sportsegély Alapítvány. Sem az állam, sem a szövetség nem finanszírozza, s pénzügyileg nem jutalmazza a sportolókat - jelentette ki.

Németország összesen 41 érmet szerzett az ötkarikás játékokon: a 16 arany mellett 10 ezüstöt és 15 bronzot. Az ezüstérmesek 10 ezer, a bronzérmesek pedig 7500 eurót kaptak fejenként az alapítványtól - függetlenül attól, hogy egyéniben vagy csapatban álltak dobogóra. Az alapítvány pénzjutalomban részesítette azokat a német sportolókat is, akik a legjobb nyolc között végeztek. Így a negyedik helyért 4 ezer, az ötödikért 3 ezer, a hatodikért 2500, a hetedikért 2 ezer, míg a nyolcadikért 1500 eurós jutalom járt. A szóvivő elmondta, hogy a magyarországihoz hasonló, az olimpiai aranyérmeseknek járó "élethossziglani" járadék Németországban nem létezik. Az alapítvány ugyanakkor rendszeres támogatásban részesít csaknem 4 ezer sportolót, köztük olimpiai bajnokokat, illetve érmeseket is, de csakis sportkarrierjük segítésének céljával.

Így a rendszeres pénzügyi támogatás azt a célt szolgálja, hogy a kiemelkedő versenysportolókat segítsék a felkészülésben, edzési lehetőségeik javításában, valamint akár tanulmányaik folytatásában is. A sportpályafutás befejeződése után azonban ez a támogatás is véget ér. A Német Sportsegély Alapítványt 1972-ben hozták létre, mégpedig a gazdaság támogatásával. Az akkori Nyugat-Németországban ugyanis felvetődött az az igény, hogy egy az egykori NDK állami amatőrtámogatási rendszeréhez hasonló szisztémát hozzanak létre. A gazdaság legtekintélyesebb képviselői ezt követően hozták létre a magánalapítványt, amely azóta is egyeduralkodónak számít a német sportfinanszírozás terén.

Az Amerikai Olimpiai Bizottság (USOC) 1984 óta fizet pénzdíjakat az olimpiai érmeseknek, az aranyért 25 ezer dollár jár, az ezüstért 15 ezer, a bronzért 10 ezer. Ezenkívül az egyes szakszövetségek, főleg a gazdagabbak, további jutalmat adnak az érmet szerző sportolóknak. Az olimpiai szereplésre felkészülő sportolók havi juttatást is kapnak a bizottságtól, ennek összege az évi 36 ezer dollárt, a havi 3 ezret érheti el. Ez a támogatás az utóbbi 8 évben létezik. Ez a juttatás kifejezetten a sportolók megélhetési és edzési költségeinek fedezetéül szolgál, ha jobban teljesítenek, többet kapnak, fizetik az egészségbiztosításukat, az edzői díjakat, ezek eléggé borsos kiadások. A szövetségi olimpiai központokban felkészülők részére szállást és ellátást is biztosítanak.

Darryl Seibel, a USOC volt szóvivője azt mondta, hogy ezt a támogatási rendszert a sportolók ösztönzésére hozták létre. Az USA-ban az igazán sikeres, nagy sportolóknak nincs szükségük ezekre a támogatásokra, akkora reklám- és szponzori bevételeik vannak, hogy nem veszik igénybe a USOC támogatását. Több sportoló az érmekért járó pénzt humanitárius célra ajánlja fel, vagy a kosarasok például az ifjúsági kosárprogramokra. Az Egyesült Államokban nem létezik életjáradék a győztes olimpokonok esetében.