A karrier Gland Slam annyit tesz, hogy mind a négy nagy GS-tornát megnyerte már: az Australian Opent (2009), a Roland Garrost (2005, 2006, 2007, 2008, 2010), Wimbledont (2008, 2010) és az US Opent (2010). Ez előtte mindössze három férfi teniszezőnek sikerült: Rod Lavernek (1969), Andre Agassinak (2000) és Roger Federernek (2009).

A spanyol teniszező mostani győzelmével az úgynevezett karrier Golden Slam is összejött, ami a négy GS-győzelem mellett egy olimpiai aranyérmet is magába foglal. Mivel Nadal 2008-ban Pekingben a férfi egyesek teniszversenyében a dobogó tetejére állhatott, ezt is teljesítette. A férfiak közül ez korábban csak Agassinak sikerült (Atlanta, 1996), a nők közül pedig egyedül feleségének, a német Steffi Grafnak (Szöul, 1988).

„Pályafutásom során először éreztem úgy, hogy végig nagyon-nagyon jól teniszezem egy tornán – nyilatkozta a Flushing Meadowsban eddig csak az elődöntőig jutó Nadal az idei megnyert finálé után. – Az US Open legfontosabb pillanataiban játszottam a legjobban.”

Roger Federer (balra) és Rafael Nadal New Yorkban

AP

Ha Nadal ilyen lendülettel folytatja, jó eséllyel ered riválisa, a 29 éves Roger Federer nyomába, hogy utolérje a svájci tizenhat Grand Slam-győzelemből álló rekordját. „Hülyeség arról beszélni, hogy jobb vagy rosszabb vagyok-e Rogernél, mert a győzelmei és címei mutatják, hogy sokkal jobb nálam” – reagált szerényen a spanyol teniszező az egyre gyakrabban felmerülő kérdésre.

Az összehasonlítás azonban már csak azért is adja magát, mert egyrészt Nadal egy évvel fiatalabb, mint Federer volt akkor, amikor a kilencedik GS-tornáját szerezte, másrészt a férfi tenisz történetében az egyetlen játékos, aki 24 éves korára kilenc Grand Slam-tornagyőzelmet tudott szerezni, a svéd Björn Borg volt az 1980-as Roland Garroson.

„Most már megvannak a képességei ahhoz, hogy a világ legjobb játékosa legyen – mondta döntőbeli ellenfele, a szerb Novak Gyokovics. – Azt hiszem, kemény borításon Nadal játssza a legjobb teniszt, amit valaha láttam. Óriásit fejlődtek a szervái, gyorsak és pontosak lettek, az alapvonali játéka pedig mindig is jó volt.”

„A tizenhat győzelem egyelőre nagyon messze van attól, hogy egyáltalán elgondolkodjak rajta – fogalmazott Nadal. – Az én célom mindig ugyanaz volt: folyamatosan fejlődni.” A szerváin ez látható is, hiszen a mérések szerint már rendszeresen több mint 130 mérföld/órás sebességgel lövi meg a labdákat, az US Openen pedig 111-ből 106-szor nyerte meg a saját szervagémjeit.

Pedig az amerikai nyílt teniszbajnokság előtt a szakértők nem őt tartották a torna fő esélyesének annak ellenére, hogy idén Párizsban és Wimbledonban is diadalmaskodott. Ő maga is óvatosan nyilatkozott. „A keményborítás mindig is a legnehezebb volt, legalábbis számomra.”

Mindenki így gondolta, sokan egyenesen azt mondták, hogy Nadal sosem lesz képes kemény pályán nyerni. Most mindez egy csapásra megváltozott, amihez egy kis adalék: John McEnroe 1984-es diadala óta ő az első balkezes győztes, és Manuel Orantes 1975-ös győzelme óta az első spanyol nemzetiségű játékos, aki magasba emelhette a trófeát New Yorkban.