szerző:
Vincze Szabolcs
Tetszett a cikk?

Az utóbbi évtizedek olimpiáin hozzászokhattunk, hogy kajak-kenusaink az utolsó napokban szállítják az érmeket. Azt gondolhatnánk, a sikereknek megfelőlen az anyagi háttér kifogástalan, ezzel szemben inkább a sportolók emberfeletti munkája áll az eredményesség mögött. Meddig termel még az "aranygép"?

Majd jönnek a kajakosok, és hozzák az aranyakat – bizakodunk olimpiák óta, s ez legtöbbször be is jön. Arra azonban senki sem gondol, meddig lesz ez így. Mert a mondat akár azt is sugallhatná, hogy a kajak-kenu Magyarországon nagyszerű helyzetben van, stabil háttérrel, a jövő bajnokai pedig kivételes körülmények között, nyugodtan készülhetnek.

Az igazság azonban az, hogy ha van is ilyen sport idehaza, az biztosan nem a kajak-kenu. „Nagyjából mindenhol olyan lehet a helyzet, mint nálunk” – mutat körbe az MTK népszigeti vízitelepén az olimpiai ezüstérmes kajakozó, Rajna András, aki a klub kajak-kenu szakosztályának vezetője.

Az épületegyüttest az átadás óta, mintegy harminc éve nem újították föl, akárcsak a tanmedencéket, vagy az öltözőket, és nincs már hajójavító és -építőműhely sem. Pedig maga a terület értékes még akkor is, ha a Népsziget nagyon lepusztult állapotban van. A telepet azonban hiába használják a mai napig, nagyobb rekonstrukcióra eddig nem került sor. És ez látszik is.

Kattintson és tekintse meg képgalériánkat!
Stiller Ákos

„Az MTK helyzete annyiban jobb a többi klubhoz képest, hogy két telepe is van, egy itt, egy pedig Csepelen. Népszigeti telepünkön mintegy 20-22 felnőtt, és nagyjából 60 utánpótlás korú versenyzőnk van, emellett vannak seniorjaink és amatőrök is.” Jelenleg mintegy tíz vízitelep van Budapesten, ahol több mint ezer utánpótláskorú gyerek edzései folynak. Ezen kívül azokban a nagyobb városokban is van kajak-kenu szakosztály (például Győr, Szeged, Pécs vagy Debrecen), ahol megfelelő vízfelület (Duna, Tisza vagy alkalmas tó) van a közelben.

A sportoló fiatalok száma azonban csökken Magyarországon, ez pedig érinti a kajak-kenut is, ami hosszú távon nehezebbé teheti a sportág helyzetét. „Én már 1996-os visszavonulásomkor úgy gondoltam, hogy lassan leáldoznak a magyar kajak-kenu sikernapjai – fogalmazott Rajna. – Szinte csoda, hogy nem így történt. Ezek a sportolók emberfeletti teljesítményt tettek le az asztalra azzal, hogy ilyen körülmények között is az elitben tudtak maradni.”

Rajna szerint a gondok ugyanazok, mint más magyar sportoknál: tehetségek ugyan vannak, de a jó edzők lassan elszivárognak külföldre, ahol jobb körülmények között dolgozhatnak. A magyar kajak-kenunak számos dologra lenne szüksége ahhoz, hogy szinten tartsa magát, leginkább pénzre. "Az edzőknek és a versenyzőknek egzisztenciális alternatívára és anyagi biztonságra van szükségük, hogy csak a versenyzésre tudjanak koncentrálni - tette hozzá Rajna. - A jó eredmények rengeteg edzésidőt igényelnek, és sok energiát vesz el az, ha mellette munka után kell nézni."

Kattintson és tekintse meg képgalériánkat!
Stiller Ákos

Az MTK szakosztályvezetője szerint javítani kell az edzésfeltételeken, mert ugyan a jelenlegi eszközök is használhatók, de ez nem lehet kiindulási alap. "Alkalmazni kell a kutatók által kifejlesztett modern edzésmódszereket és edzéseszközöket. Nemcsak jó edzőket, de táplálkozási szakértőket, sportpszichológusokat, gyúrókat is minél nagyobb számban kellene alkalmazni. Az edzéseket szakmai irányítással mindenki el tudja végezni, de a végső megméretésnél minden a fejben dől el."

És ha mindez megvan, még mindig nem biztos, hogy elég. "A mai világban elhivatott szülőkre van szükség, akik hozzák-viszik a gyerekeiket edzésre, hiszen senki sem engedi el szívesen egyedül a gyermekét." Persze ahhoz, hogy a szülő és a gyerek is a kajak-kenu mellett tegye le a voksát, népszerűsítésre van szükség. Terv erre is van. "A legközelebbi ilyen rendezvény november 20-án, szombaton lesz a népszigeti telepen, ahol a benti tanmedencében egy "fedett pályás" amatőr kajakversenyt rendezünk a vörösiszap-károsultak megsegítésére. Kétfős családi csapatok versenyezhetnek a világbajnok Benedek Dalmával, őt kell legyőzniük együttes erővel." A szakosztály több ilyen közös programot, iskolai nyílt napot tervez majd, évente akár többször is.

Mennyibe kerül egy szülőnek a kajak-kenu?
Az MTK és az Újpest kajak-kenu szakosztályánál hatezer forint a havi tagdíj, erre még rájön a nyári versenyidőszak utaztatási költsége, így átlagosan egy évben havi 10-12 ezer forintot kell állnia a szülőknek egy gyermek után. Ezen felül a sportruházatot is meg kell venni, de a tagdíj természetesen tartalmazza a hajóhasználatot, valamint a létesítmények (öltözők, tanmedencék, konditermek) használatát is.

Népszerűsíteni kell a sportot még akkor is, ha Magyarország évtizedek óta a kajak-kenu elitjében versenyez. "A női kajakban jelenleg a legszűkebb elitben vagyunk, vagy éppen a csúcson, ahol legnagyobb riválisaink a németek. Férfi kajakban talán a legerősebb a nemzetközi mezőny, amiben Kammerer Zoltán és Vereczkei Ákos révén két világklasszissal vagyunk jelen, és vannak feltörekvő tehetségeink is, akik már a londoni olimpián is jó eredményt érhetnek el a felnőtt mezőnyben. Kenuban ugyancsak a németek és a volt szovjet utódállamok versenyzői alkotják az élmezőnyt."

Egy fiatal versenyző számára pedig óriási lökést jelenthet, ha egy olimpiai- vagy világbajnok sportolóval edzhet együtt, mint ahogy az sok magyar kajak-kenu szakosztálynál is előfordul. A lényeg azonban a rendszeres testmozgás, amiből később akár versenysport is lehet.

"Mindenkinek kellene sportolnia, a szülőknek pedig nem élsportolót kell nevelni a gyerekből, idővel úgyis elválik, hogy az lesz-e belőle. Ahhoz a tehetség mellett kitartás és elkötelezettség kell, de az alap mindenki számára adott, hiszen a Duna rengeteg csónakot elbír."

[[ Oldaltörés (Fábiánné: össze kell fogniuk az edzőknek és az egyesületeknek) ]]

A női kajak eredményei az utóbbi években ugyanannyira voltak köszönhetőek a sportolóknak, mint edzőjüknek, Fábiánné Rozsnyói Katalinnak, hiszen legjobb női kajakosaink vagy jelenleg is nála versenyeznek, vagy az ő keze alól kerültek ki. A sikeredző szerint a kajak-kenusok munkamániásak, ami esetükben más bánásmódot tesz szükségessé. Lehetnek spártaiak a körülmények, aki eredményt akar, a munkát zokszó nélkül elvégzi.

"Az MTK telepén valóban siralmas a helyzet, de minden egyesület hasonló gondokkal küszködik. Szerintem ebben az esetben a legnagyobb gond az, hogy nincsen igazi gazdája a területnek, aki magáénak érezné és karban tartaná. Én tisztelem és becsülöm azokat a sportolókat, akik ilyen körülmények között is kitartóan edzenek, mert ez nagyon nagy kihívás számukra" - mondta a tréner a hvg.hu-nak.

"Ugyanakkor a kajak-kenusportra még jobban igaz, mint más sportokra, hogy mindenki magának csinálja. Az eredményességhez a sportolónak nagyon kell akarnia a sikert. Nekem van ugyan edzéstervem, de én csak kiadom a feladatokat. A sportolóim tudják, hogy nem nekem tesznek szívességet azzal, ha ezeket elvégzik. A lustaság a versenyeken úgy is kijön."

MTI - Földi Imre

"Én nem panaszkodhatom, mert nagyon jó körülmények között tudok tréningezni a tanítványaimmal, de ez szerintem edzőfüggő. A trénernek bizonyos dolgokat meg kell oldania, erejéhez képest a lehető legideálisabb edzéskörülményeket kell megteremtenie. Ezt tettem én is, és bár nemsokára már abbahagyom az edzősködést, ugyanazt szeretném nyújtani a kezem alatt lévő fiataloknak is, mint az eddigi sikeres sportolóimnak."

Fábiánné Rozsnyói Katalin szerint a kajak-kenu nem olcsó sport. Egy profi versenyző felkészítése rengeteg áldozatot jelent az egyesülete részéről is, kezdve az uszodabérlettől a szakemberek, edzők fizetésén át a létesítmények fenntartásáig. "Lehet, hogy sok helyen nem ideálisak a körülmények, de talán éppen ezért is összefogásra lenne szükség edzői és egyesületi szinten is." Fábiánné szerint ez is a záloga annak, hogy a kajakosok és a kenusok az elkövetkezendő világversenyeken is szállítsák az érmeket.

Kattintson és tekintse meg képgalériánkat!
Stiller Ákos

Mint ahogy az is, hogy az edzők ne adják alább, ahogy ő mondja: "a színvonalat tartani kell." Mivel a siker edzőfüggő is, Fábiánné már a jövő edzőgenerációjával is foglalkozik. "Már most figyelem a fiatalabb edzőket, hogy van-e valaki közöttük, aki tovább tudja vinni női vonalon azt a szellemiséget, amivel én edzettem a tanítványaimat. Tudom, rólam az terjedt el, hogy nagyon kemény vagyok, de ez nem igaz. Nincs nálam humánusabb edző, de az tény, hogy nem kivételezek senkivel, akármekkora bajnok. Következetes vagyok és követelek, de ez egy ilyen sport. Ezt csak tiszta szívvel lehet csinálni."

Vincze Szabolcs

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Sport

Kajak 500 m: újabb magyar aranyak

Janics Natasa délelőtt két aranyérmet szerzett 200 méteres számokban (az egyiket Kovács Katalinnal együtt), délután Kozák kezdte meg az éremgyártást 500 méteren. Majd ismét csatlakoztak hozzá Janicsék a fél kilométeres távon is. A férfiak közül Szalai Tamás nyert.

MTI Sport

Két éve hunyt el Kolonics György

sütörtökön lesz két éve, hogy elhunyt a kétszeres olimpiai bajnok Kolonics György, a hazai és a nemzetközi kenusport kiemelkedő alakja. A szomorú évforduló alkalmából - csakúgy, mint tavaly - fáklyás emlékevezést tartanak Csepelen.

MTI Sport

Megszületett a századik magyar kajakos Eb-arany

A magyar versenyzők egy arany-, két ezüst- és egy bronzérmet gyűjtöttek a szombat délelőtti 1000 m-es döntők során a spanyolországi Trasonában zajló kajak-kenu Európa-bajnokságon. A győzelmet a Szabó Gabriella, Csipes Tamara kajakos duó szállította - ez egyben a sportág 100. magyar Eb-elsősége.

MTI Sport

Janics három aranyat nyert vasárnap

A kajak-kenu Eb-n Janics Natasa vasárnap három aranyérmet nyert: egyéniben aranyérmes lett 200 m-en, párosban pedig Kovács Katalinnal együtt győzött 200-on és 500-on.