Csányi a szomszédban talált követendő példát a magyar focinak

A horvát futballt nemcsak Magyarország, hanem az egész régió számára követendő példának tartja Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke.

  • MTI MTI
Csányi a szomszédban talált követendő példát a magyar focinak

Számos sztárcsapatnak adnak meghatározó játékosokat a horvátok és az itthon kialakult edzői gyakorlattal szemben, ők "igen fiatalon megadják a lehetőséget a tehetségeknek" - indokolta az MLSZ-elnök azt, miért tekinti példának a horvátokat. 

"Személyes tapasztalatom, hogy az egész balkáni térségre jellemző a legnagyobb fiatal tehetségek iránti nyitottság: már gyerekkoruktól egy-két korosztállyal feljebb szerepelnek a legügyesebbek, és a klubok felnőtt csapatainak edzői bátran játszatnak 17, 18 éves játékosokat az élvonalban" - mondta Csányi a horvát kollégájával, a korábbi világsztár játékossal, Davor Sukerrel folytatott pénteki egyeztetést követően.

"Egyértelmű, hogy a jövőben sokkal szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a horvát szövetséggel."

Az MLSZ honlapjának beszámolója szerint a találkozó egyik központi témája az utánpótlás-nevelés és a versenyeztetés kérdése volt.

A horvát szövetséget 2012 óta vezető Suker - Csányi Sándorhoz hasonlóan - indul az európai szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsági tisztségéért, amellyel kapcsolatban kiemelte, legfontosabb célkitűzésének azt tartja, hogy a kisebb országok számára is elérhető legyen a Bajnokok Ligája.

Ehhez szerinte aktívabb regionális egyeztetés és együttműködés is szükséges, melynek része a szakmai munka mellett, egy határozottabb fellépés a kirekesztés és idegengyűlölet ellen. 

"Tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy a labdarúgásban nincsenek azonnali eredmények, csak hosszútávú fejlesztés hoz sikereket" - jelentette ki az 1998-as világbajnokság 47 éves gólkirálya.

"Egységes képzési rendszert és infrastruktúrát kell létrehozni, annak érdekében, hogy az ország egyik pontján ugyanolyan színvonalú legyen a gyermekek képzése, mint mondjuk a fővárosban. Ha olyan előkészület után és olyan nagy erőfeszítések mellett komplexen zajlik a sportág hosszútávú fejlesztése, mint Magyarországon, akkor az eredmények biztosan nem maradnak el".

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.