Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Magyarország eddig öt érmet nyert a fedettpályás atlétikai világbajnokságokon: egy-egy aranyat és ezüstöt, illetve három bronzot. Márton révén lett meg az első arany.
Az 1987-es első, indianapolisi fedett vb-n Forgács Judit (400 m), majd 1999-ben Maebasiban Szabó Zsuzsa (rúdugrás) és Czingler Zsolt (hármasugrás) a harmadik helyen végzett. Czingler csak utólag vehette át a bronzérmet, miután az eredetileg harmadik bolgár Dimitrovot doppingolás miatt kizárták.
A 2016-os portlandi vb-n a súlylökő Márton Anita 19,33 méteres országos csúccsal lett második, pénteken pedig Birminghamben 19,62-es magyar rekorddal győzött.
A fedettpályás vb-k elődjének számító párizsi világjátékokon 1985-ben Siska Xénia (60 gát) győzött, Pálóczi Gyula (távolugrás) pedig második lett.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.