Először ad otthont bármilyen korosztályú ötkarikás eseménynek Lausanne, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) székhelye. A svájci versenyközpontok mellett (Leysin, Les Diablerets és Villars települései, valamint Joux völgye, Champéry és St. Moritz) a francia síparadicsom, Les Tuffes is fogadja majd a sportolókat.

A január 9-én kezdődő rendezvényen két hét alatt az eddigi legnagyobb létszámban szerepelnek magyar sportolók. Hazánk versenyzői tíz különböző szakágban (3x3-as jégkorong, alpesi sí, curling, freestyle síelés, gyorskorcsolya, műkorcsolya, rövidpályás gyorskorcsolya, sífutás, síugrás és snowboard) bizonyíthatnak. Az első turnusban kiutazó csapat szerdán este érkezett meg a helyszínre, így ők a a csütörtöki megnyitón, a második héten versenyzők majd a záróceremónián vehetnek részt.

Az idei olimpia újításának, a kéthullámos lakhatási rendszernek köszönhetően 42 százalékkal többen állhatnak rajthoz, mint 2016-ban, idén összesen 1872-en indulnak, hetvenkilenc országot képviselve. Legtöbben, 112-en a házigazda Svájc színeit képviselik. A képzeletbeli dobogó második fokára az oroszok (107), a harmadikra az amerikaiak (96) kerülnek.

A rendezők nemcsak arra törekedtek, hogy minél zöldebbek legyenek – például a résztvevők a stadionokat csak tömegközlekedéssel közelíthetik meg –, hanem a teljes nemi egyenlőség megvalósítására is. Ötven-ötven százalék lesz a női és férfi sportolók aránya, valamint mindkét nem képviselői pontosan ugyanannyi versenyszámban állhatnak rajthoz.

A negatív visszhangot azonban így sem tudják elkerülni a szervezők. Itt debütál a síalpinizmus (skimo), amit ugyan irányító szervezete, az ISMF már régóta szeretne olimpiai versenyszámnak kvalifikáltatni, de mint minden extrémsport esetében, itt is komoly szkepticizmus tapasztalható a sportág kedvelői részéről. A felháborodott megszólalásokból kitűnik a spanyol túrasízőnek és ultrafutónak, Kilian Jornetnek, a sportág egyik legismertebb képviselőjének nyilatkozata, ami a Hóhatár oldalon olvasható:

Nem vagyok a legnagyobb támogatója, hogy a hegyi sportok bekerüljenek az olimpiára, ha az az adott sport deformációjával jár. Vannak továbbá kétségeim az olimpia szociopolitikai szerepével kapcsolatban bizonyos országokban. Ugyanakkor az olimpiai platformra kerülni nagyszerű lehetőség a jövő síalpinista generációi számára, hogy több lehetőségük legyen az álmaik követésére, és a sportág értékeinek (természettel való szoros kapcsolat, csapatszellem, felfedezés, összetett fizikai és technikai mozgásforma) egy jóval szélesebb közönség számára történő közvetítésére, ez pedig nagyon pozitív.

A riadalomnak az a legfőbb oka, hogy az ifjúsági olimpia többnyire a felnőtt olimpiai játékok főpróbája, és azok a sportágak, amik itt bemutatkoznak, később a felnőtt versenyen is nagy eséllyel indulhatnak. Az aggodalommal azonban még ráérnek. A sportágakat három évvel a játékok megkezdése előtt kell bejelenteni, így a 2022-es pekingi olimpián még biztos nem szerepelhet a skimo. A 2026-os Milánó-Cortina által rendezett téli ötkarikás játékokon képzelhető el legkorábban az sportág bemutatkozása.