A Magyar Közlönyben kedden jelent meg, hogy a kormány a sporttörvény alapján – megismerve és tudomásul véve a Nemzet Sportolóinak javaslatát – Monspart Sarolta tájékozódási futó részére a Nemzet Sportolója címet és az azzal járó életjáradékot adományozza.
"Bevallom, hivatalosan még nem tudom, mert nem értesítettek, hogy valóban a Nemzet Sportolója lettem. Ám az gyanús volt, hogy amikor bekapcsoltam a telefonomat, vagy nyolc gratuláló sms volt rajta.
Akkor már sejtettem, hogy amiben bíztam, valósággá vált, és semmi sem húzza keresztbe a Nemzet Sportolóinak döntését"
– mondta az MTI-nek szerdán Monspart Sarolta.
A világbajnok tájfutóról tudni lehetett, hogy bár rengeteg díja, elismerése van, nagyon szeretett volna bekerülni a Nemzet Sportolói közé. "Valóban sokféle kitüntetésem van, mindet szeretem és örültem nekik, mindegyik további célok elérésére ösztönzött. A Nemzet Sportolója címre azért vágytam különösen, mert így a nem olimpiai sportokat is képviseli valaki, ami az élsportolók egyenrangúságát jelzi" – indokolta, és hozzátette, hogy a Fa Nándor által 1993-ban alapított Megszállottak Klubjának sok más nem olimpikonnal, például Besenyei Péterrel együtt ő is tagja, de ez a kitüntetés mégis más.
A mozgást állandóan népszerűsítő, az idősek sportolását az Országos Gyalogló Idősek Klubhálózatában (OGYIK) szervező 75 éves Monspart arról is beszélt, hogy érzi az emberek szeretetét, amit a rengeteg gratuláció is jelez.
Ez az elismerés a legnagyobb pozitív stresszbomba, a legjobb gyógyszer a gyógyulásomhoz, van erőm tovább küzdeni. A jó Isten segítségét kérem, hogy legyen még időm párszáz gyalogló klubot elindítani az országban az időseknek, remélem ősztől már majd lehet"
– összegzett.
Monspart Sarolta 34-szeres magyar bajnok tájfutó, de kipróbálta magát sífutásban is, abban a sportágban hat bajnoki címet nyert. Az 1970-es tájfutó-világbajnokságon ezüstérmet szerzett váltóban, 1972-ben pedig első magyarként övé lett az egyéni világbajnoki cím. 1976-ban világbajnoki bronzérmet nyert a magyar tájfutóváltóval, és még ugyanebben az évben első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett ötnapos tájfutóversenyt, az O-Ringent.
Maratonfutásban is kiváló eredményeket ért el. 1972-ben hazai sporttörténelmet írt, amikor elindult a csepeli maratonon, nők ugyanis addig nem indulhattak a klasszikus számban. A versenyt nemcsak lefutotta, hanem három órán belüli idejével Európa leggyorsabb női maratonfutója lett, 1976-ban elért 2:48:22 órás ideje 1982-ig magyar csúcs volt.
1980 és 1990 között a magyar tájfutó-válogatott szövetségi kapitánya volt, az 1990-es években a Nemzetközi Tájfutó-szövetség elnökségi tagjaként az elitprogramok – világbajnokságok, világversenyek – szervezéséért felelt. 2012-ben a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökévé választották. Dolgozott az Országos Egészségfejlesztési Intézetben, 2004 októberéig a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöke, 2009-2011 között a Nemzeti Szabadidősport Szövetség elnöke volt.
A Nemzet Sportolói között az olimpiai aranyérmes úszó, Székely Éva február 29-i halálával üresedett meg egy hely a tizenkettőből. A társaság tagjai jelenleg: Balczó András, Hammerl László, Weltner Györgyné Ivánkay Mária, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Bíróné Keleti Ágnes, Magyar Zoltán, Portisch Lajos, Sági Györgyné Rejtő Ildikó, Schmitt Pál, Varga János, valamint a most bekerült Monspart Sarolta.
