„Amikor 1997-ben elkezdtem Hertha-meccsekre járni, még eléggé kézzelfogható volt a stadionban a rasszizmus” – mesélte a  Berlinben élő Ádám a Hertha BSC lelátóin szerzett első benyomásairól. A Bundesliga-alapító Hertha 17 év után akkoriban jutott vissza az első osztályba, ebben a csapatban játszott Király Gábor és a jelenleg a Bundesliga II-ben szereplő csapat aktuális edzője, Dárdai Pál.

Ádámnak hosszú évek óta van bérlete az állóhelyes szektorba, az Ostkurve-ba a legelkötelezettebb szurkolók közé. „A 90-es évek végén még tényleg megfordultak aktív neonácik a meccseken, elvétve rasszista szólamokat is hallani lehetett. Aztán a 2000-es évekre ez kezdett megváltozni – emlékezett vissza a 48 éves magyar Hertha-rajongó. A Hertha a Bundesliga élvonalába törekedett, nagy nemzetközi ambíciókkal, és a klub nagyon odafigyelt arra, hogy a drukkolás a stadionban inkább családbarát élmény legyen, ne pedig kirekesztő. Akkoriban rendkívül sok szurkolói projekt indult magának a sportegyesületnek és különböző rajongói csoportoknak a közreműködésével.”

A Hertha magyar szurkolója szerint az is döntő volt, hogy kiöregedtek a nyolcvanas évek hírhedt szélsőjobbos huligánjai, helyettük pedig a korábbi politikai attitűdöt maga mögött hagyó úgynevezett ultrák lettek a hangadók. „Ez egész más szurkolótábor, önfegyelmező mechanizmusokkal. Ha például valaki részegen rasszista vagy antiszemita parolákat kiabál be, azt a körülötte állók hamar lehurrogják: „Schnauze!”, vagyis „Pofa be!”.

Futballszurkolók tüntetnek egy réten, kezükben a „Football welcomes Refugees” (a futballszcéna üdvözli a menedékkérőket” feliratú transzparenssel.

DavidBraneck/DW

Történelmi pillanat

„Távol tartjuk a focit a fasizmustól!” „A futballközeg üdvözli a menedékkérőket!” – ezek pedig már azoknak a szurkolói plakátoknak a szlogenjei, amelyek egy hete a német parlamentnél, a Reichstagnál tartott tüntetésen voltak olvashatók. A „Mi vagyunk a tűzfal: összefogás a szélsőjobb ellen” mottóval meghirdetett tiltakozó akcióhoz több százezer berlini csatlakozott a jobboldali szélsőségek és az AfD ellen demonstrálva. A zászlók és plakátok színes kavalkádjában jó néhány – berlini futballklubok emblémáival ellátott – szurkolói transzparenst lehetett felfedezni.

„Igazán fontos, hogy most tényleg mindenki emelje fel a szavát a szélsőjobb ellen. Ez történelmi pillanat!” – nyilatkozta a DW-nek a futballszurkolói kultúrával és politikai neveléssel foglalkozó berlini civil szervezet, a „Gesellschaftsspiele” („Társasjátékok”) egyik tagja, David Hoffmann. „A sportnak, különösen a labdarúgásnak nagy a felelőssége abban, hogy kiálljon a demokratikus értékekért, hiszen ez a sportág hozza össze a legtöbb embert, akár úgy, hogy játsszák a focit, akár úgy, hogy nézik.”

Hoffmann segített megszervezni a szurkolók és játékosok „sportblokkját”, vagyis, hogy a szélsőjobboldaliak elleni általános tüntetésen is közösen lépjenek fel. Hivatalosan 30 berlini szervezet jelentkezett a rendezvényre: többségében futballegyesületek és szurkolói klubok a Bundesligától kezdve az alsóbb osztályokig. Hozzájuk kell még számítani azokat a csoportokat is, akik lekésték a regisztrációt, mégis eljöttek tüntetni.

Futball: kulcs az integrációhoz?

„Létfontosságú a demokráciánk szempontjából, hogy mindannyian kiálljunk a szélsőjobb ellen. Hogy ügyeljünk rá: nehogy megbillenjen a demokratikus rend, és rossz pártok kerüljenek hatalomra” – mondta a DW-nek a Hertha BSC csapatát több mint három évtizede buzdító Petra, aki szurkolótársaival jött tüntetni a német parlament elé.

A német főváros amatőr futballklubja, az FC Internationalé Berlin közönsége csak egy a harmincnál is több tüntető szurkolói csoport közül.

DavidBraneck/DW

Bár az Alternatíva Németországért támogatottsága a tüntetések kezdete óta valamennyit csökkent, országosan még mindig 19 százalékon áll. Ezzel az AfD pillanatnyilag a második legnépszerűbb németországi párt a CDU/CSU után.

A legtöbb pártoló taggal rendelkező berlini futballklub, az Union Berlin szurkolójának, Maxnak a futball sokkal többet jelent hétvégi szórakozásnál. „A futball leképezi a társadalmat” – magyarázta az Union-drukker, aki szerint a demokráciáért úgy lehet harcolni, hogy mindenütt demokrataként kell megnyilvánulni. A futballklub tagjaként, az iskolában, a munkahelyen vagy a lakókörnyezetben is. Ezért csatlakozott feleségével és két tizenéves fiával a demonstráció „sportblokkjához”.

Németország-szerte jó néhány Bundesliga-klub felhívta a szurkolóit a szélsőjobboldal elleni tüntetéseken való részvételre. Voltak edzők – többek között Christian Streich az SC Freiburgtól vagy a Bayer Leverkusennél trénerkedő Xabi Alonso, akik nyilvánosan adtak hangot szolidaritásuknak. Efféle támogatás azonban nemcsak a német futball élvonalából érkezett a szervezők felé.

„A labdarúgás képes összehozni az embereket – még a legkülönbözőbb kultúrák, nyelvek, nemzetiségek, vallások, világnézetek és nemek képviselőit is. Ez a potenciál pedig bevethető a kirekesztés, a diszkrimináció és a rasszizmus elleni küzdelemben” ¬– nyilatkozta a Berlin Kreuzberg kerületében működő FSV Hansa 07 labdarúgóklub játékosa, Arne. Egyesületük évek óta kampányol a homofóbia és a rasszizmus ellen.

Ezek a példák jól mutatják: egyáltalán nem számít egy ilyen futballközegben „radikális lépésnek”, ha egy futballegyesület határozottan fellép a környezetében tapasztalható, akárcsak a homofóbia gyanúját felvető kijelentésekkel szemben. 2021. áprilisában a Hertha BSC is azonnali hatállyal elbocsátotta állásából Petry Zsoltot, miután a kapusedző a klub tudta nélkül adott interjút a Magyar Nemzetnek, abban pedig meleg- és bevándorlóellenes kijelentéseket tett.

„A Petry-ügy ma már nem foglalkoztatja a szurkolókat, a Herthának azóta sokkal komolyabb problémái adódtak: kiesett az élvonalból, épphogy megmenekült a csődtől, a nemrég megválasztott karizmatikus elnök pedig hirtelen elhunyt. Ennek ellenére a klub ma sem tesz mást, minthogy kiáll a tolerancia elve mellett, annál is inkább, mert az ificsapatai is kimondottan diverz közösségeket alkotnak. A Petry-ügy tanulsága magyar sportemberek számára minden bizonnyal az lehet, hogy a magyar médiában teljesen más számít mainstreamnek, mint Németországban. Elképzelhető, hogy valaki szkeptikus például a bevándorlókkal szemben, ám egy olyan futballcsapatnál, ahol rengeteg bevándorló focizik, és egy olyan városban, ahol rengeteg bevándorló él, nem túl bölcs dolog ilyen interjúkat adni. Ma se lenne az.” – mondta DW-nek a magyar vonatkozású ügyről K. Ádám.

Rasszizmus a stadionokban és a futballpályákon

A zsúfolt stadionok és az alulról szerveződő közösségek nemcsak sokakat mozgatnak meg, ezeknek a szurkolói csoportoknak elvitathatatlan a politikai aktivizmusa és irányultsága. Legyen szó a sportág egyre erősebb elüzletiesedéséről, egyes autokrata rezsimek megítéléséről, amelyek a futballt használják fel a hírnevük megmentésére vagy épp a rendőrségi megfigyelési törvények reformjáról – a német futballszurkolók ritkán riadnak vissza attól, hogy felemeljék a hangjukat.

Itt nincs helye a rasszizmusnak!” – transzparens az FSV Mainz 05 lelátója felett

MarcoSteinbrenner/DeFodi/picturealliance

Annak ellenére, hogy mára nagyrészt megszűnt a jobboldali huliganizmus a meccseken, amely a német futballt az 1980-as, 1990-es években erősen meghatározta, teljesen azért nem tűnt el. A német futballközösség bizonyos fokig megosztott, ahogy az egész ország. Az olyan szurkolói kampányokra, mint amilyen a közelmúltban folytatott „Ki a nácikkal a stadionból!” volt, nem lenne szükség, ha a futballpályák és a stadionok valóban mentesek lennének a szélsőjobboldali szélsőségektől.

Reflektorfényben a német foci és az Európa-bajnokságot rendező Németország

Idén nyáron az egész világ Németországra figyel, hiszen itt rendezik a 2024-es Európa-bajnokság mérkőzéseit. A 2006-os hazai rendezésű világbajnokság 18 éve hozzájárult ahhoz, hogy a békés, hazafias érzések örömteli megélése Németországban a normalitás része lett. Most félő, hogy a szélsőjobboldal hangját fogják kihallani a szurkolói tenorból.

Németország a 2006-os világbajnokságon hazafias, ugyanakkor kozmopolita, vendégszerető és toleráns vendéglátónak bizonyult.

AFP / DPA / Jan Woitas

David Hoffmann is arra figyelmeztet, hogy a jobboldali szélsőségesek megpróbálhatják kihasználni a közelgő Európa-bajnokságot. „Mindenképpen aggódom a németországi növekvő nacionalizmus miatt, pláne egy nagyszabású futballrendezvény idején. Ugyanakkor az Európa-bajnokság jó apropó lehet arra is, hogy kritikus párbeszédet folytassunk a témáról, valamint arról, hogy a futball milyen szerepet játszik a nacionalista stratégiákban” – magyarázta. „Ez a legfontosabb, amit tehetünk – beszélni a szomszédainkkal, a barátainkkal, és tudatosítani bennük, hogy a szélsőjobboldali szélsőségesek megpróbálják instrumentalizálni a labdarúgást”.

A jobboldali szélsőségek elleni berlini tüntetésen részt vevő szurkolók egyértelművé tették, hogy a futballnak fontos szerepe van a demokrácia védelmében. „A futball egy jó alap. A futball a társadalmunk!” – mondta a Hertha-szurkoló, Petra. „Mindenkié, függetlenül attól, hogy ki vagy, és melyik csapatnak szurkolsz. Ahogy a demokrácia sem kisajátítható, hanem az is mindenkié!”

Szerzők: David Braneck és Valaczkay Gabriella. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.