Egyelőre nem bővült tovább a World Boxing (WB), a nemzetközi amatőr ökölvívó szervezet, amely tavaly alakult meg, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Bokszszövetség (IBA) között megszakadt a kapcsolat.
Bár a WB képviselői is jelen voltak, az Ázsiai Ökölvívó Konföderáció szombati rendkívüli kongresszusa elutasította a csatlakozást az új szervezethez. A kontinentális szövetség összejövetelén, amelyet az Egyesült Arab Emírségekben, El-Ajn városában tartottak, a 36 nemzeti szövetség közül – egy tartózkodás mellett – csak 14 szavazott igennel, 21 azonban nemet mondott arra, hogy az IBA helyett a jövőben a World Boxingban folytassa tevékenységét.
Az insidethegames.biz szerint az IBA vetélytársának tekinthető WB, amely nemrég adta hírül, hogy már 42 tagja van, nem titkoltan arra számít, hogy a NOB-tól meg fogja kapni a hivatalos elismerést, és a jövőben – így már a 2028-as Los Angeles-i olimpián – levezényelheti a boksztornát.
A sportág olimpiai viadalainak szervezését és lebonyolítását a 2021-s tokiói, majd az idei párizsi olimpián is a NOB végezte, teljesen kiiktatva az IBA-t, amelynek Umar Kremljov személyében orosz elnöke van. Utóbbi élesen szembekerült Thomas Bach NOB-elnökkel, s viszonyuk nyíltan ellenségessé fajult, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság leminősítette és az el nem ismert státuszba sorolta át a Nemzetközi Bokszszövetséget. Egyúttal a NOB kilátásba helyezte, hogy a 2028-as olimpia hivatalos programjából is kiveszik az ökölvívást.
Ez utóbbi megakadályozását is célul tűzte az „ellenszövetség”, amelyhez legutóbb Tajvan, Pakisztán, Bhután, a Fidzsi-szigetek és Ecuador csatlakozott, az ázsiai szövetség mostani elutasító határozata azonban megakasztotta a bővülési folyamatot.
Tavaly Kovács Kokó István, aki korábban az IBA főtitkára volt, a hvg360-nak adott interjúban így foglalta össze az IBA és a NOB között történteket: „Az egész onnan indult, hogy az előző elnökség a 2016-os riói olimpián bizonyítottan korrupciós ügyekkel tarkított ökölvívótornát rendezett. A NOB azután megvonta tőle a rendezési jogot azzal, hogy a partneri kapcsolatot további kivizsgálásig fenntartja vele. A tokiói torna megrendezésére egy munkacsoportot hozott létre a NOB, amelynek én is tagja voltam független szakértőként.
Az újjáalakult szövetség 2020 végén keresett meg azzal, hogy a frissen megválasztott elnök, az orosz Umar Kremljov szeretne velem dolgozni. Gondolkodási időt kértem, majd – bizonyos feltételekkel – 2021 februárjában igent mondtam. Akkor még azt hittem, hogy együtt tudunk működni, és az első időszakban úgy is nézett ki, hogy gyümölcsöző lesz a kapcsolat. Azt vállaltam, hogy az iroda vezetése mellett mindennap azon ügyködöm, hogy a NOB és az IBA viszonya barátivá váljon, és így a szervezet rendezhesse az ökölvívóversenyt a 2024-es párizsi olimpián.
Élete állását hagyta ott Svájcban, azt mondja, azért, mert nem tudott a pénzhez, a politikához lojális lenni. Hiányérzete van amiatt, hogy a magyar ökölvívás szakmai vezetésében sosem kapott szerepet, de mára elfogadta, hogy egyedül nem is tudna rendet tenni abban. Úgy látja, a sportba öntött milliárdok nagy része nem jól hasznosul, és bár vannak ötletei arra, hogyan lehetne megreformálni a rendszert, azt érzi, a kritikus hangvétel itthon nem vezet sikerhez. Kovács Kokó István húsz éve egyike volt a(z akkori) Magyar Hírlap listáján az ötven legsikeresebb fiatalnak. Sikerről, érvényesülési lehetőségekről, sportról és politikáról is kérdeztük.
Egy darabig sikerült is teljesítenünk a kéréseiket, amelyek között ott volt a pénzügyi stabilitás helyreállítása is, az előző vezetés ugyanis több millió dolláros hiánnyal adta át nekünk a kulcsokat. Umar megígérte, hogy szerez 50 millió dollárt a Gazpromtól, amiből kifizetjük a tartozásokat. Kifejezetten jó irányba mentek a dolgok, a NOB elégedett volt, és 2021 decemberében bejelentette, hogy újra együttműködik az AIBA-val, és együtt rakjuk össze a párizsi játékok kvalifikációs rendszerét. Össze is állítottuk a programot, már ott tartottunk, hogy kiválasztjuk a sportszerbeszállítót. Aztán kitört a háború Ukrajnában, ami miatt különféle szankciókkal sújtották az oroszokat. Ennek nyomán felmerült problémaként, hogy a szövetség egyetlen bevételi forrása a Gazprom, illetve, hogy Kremljovra nyomás nehezedett Moszkva részéről: elvárták, hogy a pénzért cserébe úgy viselkedjen, „ahogy kell”, azaz például engedje versenyezni az orosz és fehérorosz bokszolókat.
Ez volt az a pillanat, amikor mély szakadékba estem: az olimpizmust akartam segíteni, képviselni, miközben a munkaadóm feltétlen lojalitást várt el tőlem. Akkortól már nem rám volt szükség, hanem olyan szolgákra, akik az elnököt és az ő fő támogatójának országát képviselik. Én viszont soha nem tudtam a pénzhez, a politikához lojális lenni, meg sem próbáltam. Nemcsak én váltam el akkor a szövetségtől, hanem a főjogász, a gazdasági igazgató, a tanácsadócégeink, a kommunikációs ügynökségünk, mindenki, aki az oilmpizmust tekintette prioritásnak.
A NOB jelentésében az szerepelt, hogy ez volt „a vég kezdete”. Onnantól megszűnt a két szervezet között a normális kommunikáció, már csak formális levelezés zajlott. Az azóta tapasztalt anomáliák, visszaélések, az elnökválasztás körüli zavaros ügyek, na meg az újabb Gazprom-szerződés láttán dobták ki az olimpiai családból az IBA-t. Ez elsőre borzalmas hír az ökölvívás számára, az Olimpiai Charta ugyanis kimondja, hogy kizárólag az a sportág lehet jelen a játékokon, amelyiknek elismert nemzetközi sportszövetsége van. A boksznak jelenleg nincs ilyenje, de már alakulóban van, az IBA pedig addig marad csak életben, amíg abba át nem lépnek a tagországok.” –
