szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Tizenhat éves az az uniós jogszabály, amely az állatok szállítás közbeni jogairól szól. Megkezdődött az a munka, amellyel újraszabályoznák ezt a területet, de az érdekek összeütközése miatt ez nagyon nehéz lesz.

Az Európai Parlamentnek van egy szakbizottsága, amely az állatok szállítás közbeni védelmével foglalkozik. Konkrétan azzal, hogy a szarvasmarhák, nyulak, tyúkok, pulykák – főként – vágóhídra történő szállítása, a vemhes és kiöregedett állatok transzportja mennyiben felelnek meg a vonatkozó uniós szabályoknak. Mert van erre vonatkozó uniós iránymutatás, amelyet az Európai Bizottság szeretne újraszabályozni – ennek figyelemmel kísérésére hozták létre ezt a parlamenti testület. Az uniós rendelet 2005-ös, mára már erősen hiányosnak tekinthető, de olyan állatjóléti intézkedéseket tartalmaz, amelyeket azóta sem sikerült betartani és az ellenőrzése vagy szankcionálásra sincs megfelelő tagállami kapacitás. Ez derült ki a bizottság meghallgatásán, ahol szakértők véleményére voltak kíváncsiak.

Az a vitából pontosan kiderült, hogy egy komoly uniós iparágról van szó, amelynek szabályozása kapcsán az egyik oldalon a piaci szereplők, multicégek állnak, a másikon pedig elszánt állatvédő aktivisták.

Julia Havenstein, az Animals' Angels nevű civil szervezet képviselője az előbbieket megerősítve azt mondta, hogy az állatok szállításának szabályozásában van némi mozgástere a szállítóknak, ezért amikor az állatjólét összecsap a gazdasági érdekkel, akkor az utóbbi fog nyerni. Fontos problémának nevezte, hogy a vemhes marhák esetében a szállítás a vetélés vagy koraszülés veszélyével jár. Ugyanakkor ezek az állatok nem kapnak több helyet, nem biztosítják nekik a víz- és takarmányutánpótlást, amennyiben a járművön történik a koraszülés, akkor gyakran veszíti életét az anyaállat és a borjú is. Megemlített egy konkrét példát, amikor egy Észtország és Törökország közötti úton három vemhes jószág és hat borjú pusztult el.

A felszólalók amellett érveltek, hogy a vemhes, kiöregedett vagy sérült állatok szállítását négy órában kellene maximálni. Jelenleg annyi a megkötés, hogy 12 órás utazást meghaladóan kötelező vizet és élelmet adni az állatoknak, ennek ellenőrzés azonban nagyon nehéz.

Az is elhangzott, hogy a nehezen szállítható állatok esetében mobil vágóhidakat vagy helyben elvégzett eutanáziát kellene alkalmazni. Az egyik szakértő meg is említett egy erre vonatkozó példát, amikor belga gazdák szövetkeztek és szervezték meg mindezt.

Dr. Kitty de Vries, a holland állatorvosok szövetségének képviselője szerint a 2005-ös rendelet egy jó lépés volt, mert tisztázta a feladatokat és a felelősséget, más kérdés, hogy ezt az érintett szereplők egyszerűen nem vállalták magukra. Ő is említett elrettentő példákat, amikor a folyadék- és élelmiszerhiány miatt az állatok a célállomáson már nem voltak képesek felállni sem, vagy egyszerűen a többiek eltaposták őket. Szerinte szállításra alkalmas állatokat sem lenne szabad nyolc óránál tovább utaztatni, a kisebb sérülésekkel rendelkezőket pedig a legközelebbi vágóhídra kell vinni.

A holland állatorvos bírálta azt a gyakorlatot is, hogy a baromfikat a lábuknál fogva emelik fel, egy ember egy kézzel három csirkét is megfog – ez egyébként a rendelet szerint tilos, mert komoly sérülésveszélyt jelent. Ugyancsak elfogadhatatlannak nevezte a tyúkok felemelésére az aratógépekből átalakított befogó szerkezeteket, amely szintén nagyon sok csonttörést okoz. Megemlítette azt is, hogy a baromfik ketrecekben történő szállítása során sokszor nem tartják be azt a szabályt sem, hogy egy ketrecben csak 14 tyúkot lehet szállítani, és ugyanez igaz más állatokra, például a nyulakra is.

Birthe Steenberg az AVEC nevű baromfiipari szervezet főtitkára azt mondta, hogy a szállítás közben a csirkéknek a fejüket fel kell tudni emelniük, de felállniuk már nem szabad, a szállítóeszköznek pedig előfűtöttnek kell lennie. Ő azon az állásponton van, hogy be lehet fogni gépekkel a baromfikat, azonban ezeket a gépeket megfelelően karban kell tartani. Még egy dologra felhívta a figyelmet: a kamionsofőröknek úgy kell vezetniük, hogy az állatok ne dülöngéljenek útközben, mert az stresszt okoz, és ez kihat a hús minőségére.

Brigitte Gothière, az L214 nevű civil szervezet igazgatója elsősorban a nyúlszállításról beszélt. Mint mondta, egy évben 30 millió nyulat vágnak le Franciaországban. Olyan kicsi helyen szállítják őket, hogy meg sem tudnak mozdulni. Sokszor gyűjtőszállításokat szerveznek, a személyzet nem megfelelően kiképzett, gyakran szivaccsal oldják meg az itatást – sorolta a problémákat. Ő is és mások is felhívták a figyelmet, hogy amikor a szállítás időtartamáról beszélünk, akkor nem az útközben eltelt időről, hanem az első állat berakodásától az utolsó állat kirakodásáig eltelt időszakról van szó. Ehhez képest van, amikor a szállítást követően egész éjszaka a parkolóban áll a kamion, állatokkal megrakva.

Az Európai Parlament szakbizottsága júniusban ismét visszatér a témára, később pedig egy jelentésben összegzik meglátásaikat. Az Európai Bizottság várhatóan egy év múlva áll elő erre a területre vonatkozó javaslattal.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!