szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Elvileg ezen a hétvégén vasárnap állítjuk át utoljára az óráinkat téli időszámításról a nyárira, a gyakorlatban azonban belátható időn belül nem szűnik meg az órák évi kétszeri tekergetése. A tagállamok nem tudnak, de úgy tűnik, nem is akarnak dönteni ebben a kérdésben.

A téli-nyári időszámítás rendszerét először az első világháború alatt alkalmazták az energiatakarékosság érdekében, majd több ország a 70-es években újra elővette ezt a megoldást.

Az EU először 1980-ban rendelkezett a nyári időszámításról, egy olyan irányelvben, amely a fennálló tagállami gyakorlatokat hangolta össze az egységes piac zökkenőmentes működésének elősegítése érdekében. 1996 óta minden európai polgár március utolsó vasárnapján egy órával előre-, október utolsó vasárnapján pedig egy órával visszaállítja az órát. Az uniós szabályok célja nem az uniós időszámítás harmonizálása volt, hanem az év során alkalmazott óraátállítások összehangolatlanságából fakadó problémák kezelése, különösen a közlekedési és a logisztikai ágazatban. A jelenleg hatályos irányelv 2001-ben lépett hatályba.

Az elmúlt években azonban felerősödtek azok a kritikus hangok, amelyek szerint nincs értelme a téli-nyári időszámításnak, mert az óraváltás megzavarja az emberek és az állatok bioritmusát, ami egészségügyi problémákhoz vezet és gazdaságilag sem indokolt.

Az erőviszonyok nagyjából úgy néznek ki, hogy az óraátállítás eltörlését támogatja:

  • az Európai Parlament két évvel ezelőtti erre vonatkozó javaslata,

  • egy nyilvános konzultáció eredményeként az európai polgárok túlnyomó többsége,

  • az Európai Bizottság irányelvtervezete.

Másik oldalon azonban ott vannak a tagállamok, amelyek az elmúlt két évben nem tudtak egységes álláspontra jutni és úgy tűnik, nem is akarnak.

Ha időrendben nézzük a közelmúlt történéseit, akkor az Európai Bizottság által indított nyilvános konzultációval kell kezdenünk. Az online konzultáció során, amely 2018. július 4. és augusztus 16. között zajlott, 4,6 millió válasz érkezett a 28 tagállamból, ami az addigi legmagasabb válaszadási arányt jelenti a Bizottság nyilvános konzultációinak történetében. Az eredmények alapján a válaszadók 84 százaléka a félévenkénti óraátállítás megszüntetését támogatta. A válaszadók több mint háromnegyedének „nagyon negatív” vagy „negatív” tapasztalata van az évi kétszeri óraátállítással kapcsolatban. A nyári időszámítás eltörlését a válaszadók a negatív egészségügyi hatásokkal, a közúti balesetek számának növekedésével, illetve az energiamegtakarítás hiányával kapcsolatos szempontokkal indokolták.

Ezt követően és erre alapozva 2018. szeptemberében az Európai Bizottság benyújtotta a javaslatát. Ennek értelmében a tagállamok továbbra is szabadon megválaszthatnák standard idejüket, de ez az idő nem változna az év során. A bizottsági javaslat szerint az óraátállítás mellett szóló eredeti érv – az energiatakarékosság – már nem állja meg a helyét, kutatások szerint elenyésző mértékű az így megspórolható energia.

Az Európai Parlament pontosan két éve döntött arról, hogy támogatják a javaslatot. A határozat kimondja, hogy az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, a téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. A képviselők egymás közötti egyeztetésre kérték a tagállamokat és a Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. Három hónap elteltével, júniusban került a téma először a tagállamok elé, a közlekedési minisztereknek a román elnökség adott egy tájékoztatást. Fél évvel később hallunk utoljára hivatalosan a kezdeményezésről a tagállamok szintjén. 2019 decemberében a finn elnökség a Közlekedési Tanács ülésén “az Egyéb napirendi pont keretében tájékoztatást nyújtott az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről szóló bizottsági irányelvjavaslat aktuális állásáról”. A jegyzőkönyvből megtudtuk, hogy az elnökség kifejlesztett egy olyan eszközt - ami tulajdonképpen egy számítási módszer -, amellyel felmérhető, hogy három különböző forgatókönyv esetén mennyi lenne a nappali világosság időtartama.

Szerettük volna megtudni, hol tart ez a kezdeményezés jelenleg, tekintettel arra, hogy már alkalmazni kellene. Nos, úgy tűnik, sehol, az ügy teljesen megrekedt. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője, a vakcinaügyekből oly jól ismert Stefan de Keersmaecker azt mondta, hogy a labda a tagállamok térfelén pattog, a Bizottságnak most nincs ezzel teendője. Az EUrologus a portugál elnökségnél is érdeklődött, ahol diplomáciai források úgy fogalmaztak, hogy ez téma “nem szerepel az elnökség prioritásai között”.

És bár éppen semmi sem történik az ügyben az Európai Parlamentben van a témának felelőse. A svéd szociáldemokrata David Johanson azt mondta,

"tanulmány szól arról, hogy a lakosság körülbelül 20 százaléka, főként idősek, gyermekek és krónikus betegek szenvednek az óraátállítástól, tehát meg kellene szüntetnünk".

A képviselő abban bízik, hogy a következő, szlovén elnökség napirendre veszi a témát és akkor már idén ősszel elbúcsúzhatunk az idő befolyásolásától.

Tanulmány szól arról, hogy a lakosság körülbelül 20 százaléka, főként idősek, gyermekek és krónikus betegek szenvednek az óraátállítástól, tehát meg kellene szüntetnünk

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Itt a NASA újabb sikere: 10 percre elég oxigént termelt a Marson a Perseverance

Itt a NASA újabb sikere: 10 percre elég oxigént termelt a Marson a Perseverance

Zsákutcába vezet a klímaváltozás, de van még esély kifarolni

Zsákutcába vezet a klímaváltozás, de van még esély kifarolni

Müller Cecília elrendelte a tömeges oltást

Müller Cecília elrendelte a tömeges oltást