Látogatási tilalom

Tavasszal még jócskán a koronavírusos esetszámok megugrása előtt, március 8-án rendeltek el teljes látogatási tilalmat az ország valamennyi fekvőbeteg-ellátó és bentlakásos szociális intézményében. Ekkor mindössze 7 igazolt koronavírus-fertőzésről lehetett tudni Magyarországon, de a kiemelten veszélyeztetettnek számító csoportokra való tekintettel, illetve az ország fokozatos, de nagy tempójú lezárása jegyében észszerű volt elébe menni a problémának. Azóta persze kiderült, hogy csupán júliusig több mint ezren fertőződtek meg kórházakban, és közel ugyanennyien idősotthonokban az ott helyben elkapott vírustól, de a döntés ettől függetlenül sikeresnek volt mondható. A tilalmat a kórházak nem koronavírussal foglalkozó osztályain június 13-án, más szociális intézményekben pedig június 19-én oldották fel.

A Magyar Honvédség katonái a főváros által fenntartott XVII. kerületi Pesti úti idősotthonnál 2020. július 20-án, amelyet megelőző intézkedésként újra fertőtlenítenek

MTI / Koszticsák Szilárd

A szeptember 1-jén életbe lépő intézkedések átfogóan nem korlátozzák a ki- és bejárást a kórházakban és idősotthonokban. Jelenleg országszerte 1763 aktív koronavírus-fertőzést tartanak számon, és bár nyáron tartósan lecsökkent az új megbetegedések száma, az elmúlt héten újra növekedő esetszám miatt a hatóságok továbbra is fegyelmezettséget várnak el a lakosságtól. Jelenleg az egyes intézmények önmaguk döntenek arról, hogy bevezetnek-e korlátozásokat: eddig néhány vidéki nagyvárosban, illetve Budapesten zárták be néhány kórház és idősotthon kapuit. Nem kizárt azonban, hogy ha országszerte elkezdenek emelkedni az esetszámok – amire az iskolakezdés révén például reális az esély –, hamarosan újfent általános látogatási tilalomra lehet számítani.

Kórházi ágyak, műtétek

Az első járványhullám elleni védekezés legmegosztóbb döntése volt, amikor a járvány súlyosbodásától tartva kórházi ágyak tízezreit szabadították fel, több magatehetetlen beteget is hazaküldve. Ezzel egyidejűleg országszerte szüneteltettek nem életmentő beavatkozásokat is, kiváltképp azokon az osztályokon, amelyeket közvetlenül érintett a járvány okozta betegség.

Míg tavasszal az ágyak 60 százalékát kellett szabaddá tenni, a második hullámra a férőhelyek mindössze egytizedével készülnek. Budapesten a BNV területére felállított ellátóhelyről már elszállították az ágyakat, így egyedül a kiskunhalasi mobil járványkórház maradt rendkívüli intézményként. Egyelőre nincs szó újabb műtétek halasztásáról, de a március óta feltorlódott beavatkozások továbbra is lassíthatják az egészségügy működését.

MTI / Árvai Károly

Rendezvények

Hónapokra összeomlott a kulturális élet, és rengeteg művész került anyagilag is nehéz helyzetbe, miután a kormány március 11-én száz főben korlátozta a beltéri, illetve ötszáz főben a kültéri rendezvényeket, majd március 28-án kijárási korlátozást vezetett be. Bár az általános óvintézkedések szigora enyhült, a nyári fesztiválszezon végül teljes egészében elmaradt, és a megtartott rendezvények egy részét is jelentősen át kellett strukturálni, hogy megfeleljenek az elvárásoknak.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa szerint a második hullám fertőzései nagyban köthetők azokhoz a családi és sporteseményekhez, ahol a résztvevők nem viselnek maszkot, és nem tartják be az alapvető járványügyi szabályokat. Ez azt jelenti, hogy a nyár végi járványhullám egyre több fiatalt is érint, az is igaz ugyanakkor, hogy az újonnan megfertőződötteknek csupán kis hányada igényel kórházi ellátást. Az új korlátozások nem térnek ki a rendezvényekre, így fennmarad a június 17. óta élő rendelet, amely ötszáz főben korlátozza mind a kültéri, mind a beltéri eseményeket. Amennyiben viszont kora ősszel nem lesz kedvező az időjárás, az a fokozatosan beinduló kültéri események korai végét is jelentheti, illetve az esetszámok drasztikus megugrása miatt akár csökkenthetik is a létszámkorlátokat.

Iskolák

Március 17-én az oktatásban új fejezet vette kezdetét: az iskolazár teljes egészében az internetre költöztette a tanítást Magyarországon. A gyakorlatilag pár nap alatt, különösebb felkészültség nélkül elinduló távoktatás a tanárokra, a diákokra és a szülőkre egyaránt hatalmas nyomást helyezett. Amellett, hogy lényegesen nehezebb a számítógépen keresztül tudást átadni, a pedagógusok és a tanulók gyakorlatilag együtt, egymást segítve kellett megismerjék az online felületeket és az új számonkérési módszereket, miközben a szülőkre a home office mellett újabb teher került a közös tanulással. Az új rendszert infrastrukturális nehézségek is hátráltatták: a diákok közel ötöde kimaradhatott például az online órákból a szükséges okoseszközök hiánya miatt.

MTI / Komka Péter

Ha ezt nézzük, nem meglepő, hogy az egyetemek kivételével szeptemberben mindenhol elindul a megszokott, tantermi keretek között a tanítás. Az általános és középiskolák többségében szeptember 1-től a tantermekben nem, de a közösségi tereken kötelező lesz a maszkviselés, és a szülők sem mehetnek majd be az épületbe. Ezzel együtt mindenhol hibrid oktatásra készülnek, ami azt takarja, hogy akár általánosan, akár fertőzés miatt iskolaspecifikusan rendelnek el digitális tanrendet, a tanítás a tervek szerint folytatódhat. A tavaszi időszak ilyen értelemben hasznos lehet, hiszen több hónap tapasztalattal lehet elkezdeni az online órákat, ha szükség lesz rájuk.

A felsőoktatási intézmények maguk döntenek arról, hogy meddig és milyen keretek között oktatnak élőben. Az egyetemek a tanrend milyensége és a diákok felkészültsége miatt jóval könnyebben költözhetnek az internetre, ezt a folyamatot pedig a fiatalok között emelkedő esetszámok és a gólyatáboros fertőzések jelentősen felgyorsíthatják. Bár van olyan egyetemi kar itthon, ahol már most bejelentették, hogy kizárólag digitális oktatással készülnek, az esetek többségében az előadások online, a gyakorlatok pedig – a szükséges óvintézkedéseket betartva – élőben lesznek megtartva.

Általános iskolazár a közeljövőben aligha várható: a munkahelyek újraindítása gyakorlatilag lehetetlenné teszi azt, hogy a gyerekek felügyelettel legyenek otthon iskolaidőben. Az egyetemeken ennek pont az ellenkezőjére lehet számítani: az aktív társas életet élő, több kontakttal rendelkező fiatalok nagyobb veszélyt jelentenek az oktatókra és egymásra, így elképzelhető, hogy hamarosan egyre több helyen állnak át a digitális távoktatásra.

MTI / Krizsán Csaba

Bár az általános átállás a digitális tanrendre valószínűtlen, Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője szerint a koronavírussal fertőzött osztályok, rosszabb esetben pedig teljes intézmények állhatnak át távoktatásra, ha ezt kérvényezik – ennek a folyamatnak a menete viszont még nem világos.

A gyártóüzemek leállása

Az elemzők és a politikusok minden maradék optimizmusa elszállt augusztus közepén, amikor kiderült: a magyar gazdaság a korábban vártnál sokkal drasztikusabb esést produkált a második negyedévben. Az éves szinten 13,6 százalékos zuhanásra a legnagyobb hatással a termelőüzemek lezárása volt: az ipari termelés visszaesése a 30 százalékot is meghaladta áprilisban és májusban is.

A leállás azonban nem egyszerű higiéniai intézkedés volt, épp annyira a pandémia kínai terjedése miatt még az év elején elrendelt korlátozások következménye, akadozott ugyanis az alapanyag-ellátás, miközben a határzár első körben lassította a szállítást is. A logisztikai gondok azóta nagyjából rendeződtek – bár sok feldolgozóüzem panaszolja, hogy az alapanyagok és a szállítás terén is magasabb költségekkel kell számolniuk. Egy esetleges leállást azonban inkább magyarázhat a kereslet csökkenése, mint a vírus elleni védekezés.

Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy minden rendben lenne. Ezt mutatja az is, hogy a legfrissebb KSH-adatok szerint 9,9 százalékkal csökkentek a beruházások a második negyedévben – bár ez nem csak a koronavírussal, hanem az EU-pénzek kifutásával is magyarázható, mindenesetre jelzi, hogy a 2019-es növekedés a múlté. A kormánynak aligha érdeke ezt korlátozásokkal tovább rontani, ennek jele az is, hogy márciussal ellentétben most a határzár ellenére is az első pillanattól lehetővé teszik a határ menti ingázók kishatárforgalmát, ezzel a munkaerő-ellátást.

MTI / EPA / Filip Singer

Idősek idősávja a kereskedelemben, rövidített nyitva tartás

Bár a karantén előtti pánikvásárlásokat elnézve úgy tűnhet, a járvány nyertese kiskereskedelem, a kép ennél jóval árnyaltabb: az első napokban tapasztalt keresletnövekedés a napi cikkekre korlátozódott, miközben egyes ágak a mai napig nem tudták kiheverni a válságot, még úgy sem, hogy összességében azért az utolsó adatok szerint legalább stagnálni tudott az ágazat.

A kijárási korlátozások idején a plazákat ugyan nem zárták be, de az üzletekben mégsem vásárolt senki, ami rengeteg üzlet számára dupla csapás volt, hiszen a bérleti díjat és dolgozóikat fizetniük kellett, miközben bevételük alig volt. Sokan így ki sem nyitottak. A kereskedők véleménye szerint visszaütött az idősek számára rendelt idősáv is: amíg az idősek vásárlási szokásain aligha változtatott, a délelőtti három órában kiesett bevételt nehéz volt pótolnia a boltoknak.

Ezek a tapasztalatok mind arra utalnak, hogy a tavaszihoz hasonló boltzár csak nagyon súlyos esetben várható, hiszen a kormány érdeke, hogy valahogy a felszínen tartsa a belső fogyasztást – a belföldi turizmusnál pedig sokkal többet nyom a latban a kereskedelmi forgalom, amely a GDP közel tíz százalékát adja.

Túry Gergely

Könnyítések: hitelmoratórium, adózási kedvezmények

A hvg.hu kérdésére Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón arról beszélt, tárgyalások folynak a hitelezési moratórium esetleges meghosszabbításáról. A moratórium lényege, hogy december végéig a céges és a háztartási hitelek törlesztése is felfüggeszthető, nem titkolt célja pedig az volt a döntéshozóknak a márciusban a Magyar Nemzeti Bank javaslatára bevezetett intézkedéssel, hogy a csökkenő bevételek mellett is kellő likviditást nyújtson egy vállalkozás életben maradására, vagy éppen a fogyasztásra. A többletpénznek tehát lehet egy ilyen irányú járulékos haszna is: a pluszfogyasztás nem a bankok mérlegében jelenik meg, hanem a reálgazdaságban, a kiskereskedelemben vagy az ingatlanpiacon, a beruházásoknál, netán a lakossági állampapírok növekvő forgalmában – ez utóbbi azért is jó lehet, mert segít a növekvő államadósság finanszírozásában.

Az azonban rövid távon kevéssé valószínű, hogy újból bevezetik a márciusban elrendelt adókönnyítéseket. Ezek célzottan azokat az ágazatokat segítették, amelyek gyakorlatilag leálltak a korlátozások miatt. Mivel az akkorihoz hasonló, széles körben nem várható bevételkiesés, komolyabb mentőakcióra legfeljebb abban az esetben érdemes számítani, ha egy súlyos második hullám miatt ismét komoly visszaesés látszik a gazdaságban.