Megegyezett az Európai bizottság és a brit kormány tárgyalódelegációja a Brexit utáni viszonyrendszer feltételeiről. A megállapodás zárja le az Egyesült Királyság kiválását az Európai Unióból, szabályozva a két tömb jövőbeli kapcsolatát. A felek valóban az utolsó utáni pillanatban jutottak kompromisszumra – és az utolsó tárgyalási forduló idején is majdnem 24 órán keresztül lehetett arról olvasni, hogy „nemsokára”, „mindjárt”, de most már tényleg „azonnal” megvan a végső egyezség az ötszáz oldalas szerződésről.

The deal is done. pic.twitter.com/zzhvxOSeWz

— Boris Johnson (@BorisJohnson) December 24, 2020

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatóján arról beszélt: az Egyesült Királyság ezentúl harmadik ország lesz, de a jó viszony megmarad. A biztonság kedvéért azért négy év után értékelik a helyzetet. Azt is hozzátette: felszabadultnak, de egyben szomorúnak érzi magát a hosszú tárgyalás után, amiért köszönetet mondott a feleknek, elsősorban Michel Barnier és David Frost főtárgyalóknak, és azt üzente az európaiaknak: ideje túllépni a Brexiten. T. S. Eliotot idézve köszönt el:

Vagy mondjuk úgy, a vég a kezdet előtt van,

S a vég s a kezdet megvolt mindig is

A kezdet előtt és a vég után.

A Downing Street közleményben üdvözölte a megállapodást. A brit kormányfő hivatala azt emelte ki: elérték céljukat, hogy a szigetország visszaszerezze az ellenőrzést a pénze, a határai, a törvényei, a kereskedelme és a halászata felett.

BREAKING: Brexit deal done.

This statement just issued from Downing Street. Press conference coming shortly. pic.twitter.com/PzIz3Ckk6t

— Daniel Hewitt (@DanielHewittITV) December 24, 2020

Boris Johnson a megállapodás - és az uniós sajtótájékoztatót megvárva - arról beszélt a sajtónak, hogy egész Európa számára jó megállapodás született, amely stabil viszonyrendszert hozhat. Azt is kiemelte: jó barátok, szövetségesei maradnak az EU-nak, és elsősorban a legfontosabb kereskedelmi partnerei.

A brit sajtó szerint a végén heringről heringre alkudoztak a felek, ami igazából nem is olyan nagy túlzás. Korábbi hírek szerint a megállapodást az tette lehetővé, hogy a britek engedtek a halászati kvóták kérdésében, vagyis azzal kapcsolatban, az uniós tagországok – elsősorban Franciaország – halászai miként halászhatnak a mostantól az EU-n kívülinek számító brit vizeken. A britek három év alatt 80 százalékos csökkentést szerettek volna elérni – ebből lett öt és fél év átmenet és 25 százalékos mínusz. (Jelenleg a brit vizeken fogott halak kb. fele kerül brit halászokhoz, ez az arány az átmenet végére kétharmadra nőhet a Financial Times írása szerint.)

A kvóta feletti részt vámok terhelik majd – ezt elfogadta Londont, azt az uniós törekvést viszont sikerült visszaverniük, hogy más területeken, például az energiában vámokat vezessen be az EU. A vámmentes kereskedelmen túl a megállapodás biztosítja az uniós rendőri és biztonságpolitikai, adatvédelmi együttműködés zavartalan folytatását. Folytatódhat a kutatások terén is az együttműködés - részletezte a megegyezés után Michel Barnier, az EU főtárgyalója.

További kritikus pont volt az egyeztetésen az, hogy vitás kérdésekben milyen fórumhoz lehet fordulni. A brit kormány elutasította, hogy az Európai Bíróság legyen ez a testület, míg az EU sokáig ragaszkodott hozzá – a megoldás egyfajta új mechanizmus lesz, amely a szabályok súlyos megsértése esetén akár vámok bevezetésével is szankcionálhat. Ilyen például az, ha az áruk nem felelnek meg azoknak a környezetvédelmi normáknak, amelyek a zavartalan kereskedelem alapjául szolgálnak – ezzel pedig jogosulatlan versenyelőnyre tesz szert valamelyik fél.

Azt, hogy ki nyert és ki veszített a két fél nyilván másképp fogja értékelni. A Guardian a kilépéspárti Guido Fawkes blogot idézi, ahol úgy számoltak, London követelései 43 százalékában győztesnek hirdetheti magát (értsd: sikerült megakadályozni, amit Brüsszel akart), az EU ezt 17 százalékban mondhatja el – a maradék 40 százalék pedig döntetlen, vagyis mindkét fél megveregetheti a saját vállát.

Némileg objektívabb elemzők azonban arra is felhívják a figyelmet: a britek több igen fontos pontban vállalt kényszerű kompromisszumot az unióval, különösen a szolgáltatások terén. Az EU például nem fogadja el automatikusan az Egyesült Királyságban megszerzett képzettségeket – ez nem csak a munkavállalók, de az uniós országokban próbálkozó vállalkozások életét is megnehezítheti. Ennél is nagyobb fejtörést okozhat a britek számára, hogy a szigetország GDP-jének 7 százalékát adó pénzügyi szolgáltatások esetében egyelőre csak egy előzetes megállapodás született, amiben nagyjából annyit tisztáztak, hogy jövőre kitalálják, mi lesz.

Mindezek ellenére Boris Johnson brit kormányfő óriási győzelemként könyvelheti el a megállapodást, hiszen képes volt legyőzni a pártján belüli politikai ellenállást (szemben elődjével, Theresa May-jel), ugyanakkor, még ha az utolsó pillanatban, de a Brexit történetében először az eredetileg meghatározott időpontban megvalósulhat valami - történetesen a teljes szakítás.

Az Egyesült Királyság polgárai a 2016. június 23-án rendezett népszavazáson döntöttek úgy, hogy nem szeretnék, ha hazájuk az Európai Unió tagja lenne. A hosszú és börleszkszerű elemekben is bővelkedő válási egyezkedés után az ország 2019. március 29. helyett végül 2020. január 31-én lépett ki az EU-ból, ezt követően azonban egy átmeneti időszak kezdődött, amikor gyakorlatilag egy dolog változott, a britek nem vehették részt az uniós döntéshozatalban, ám kötelesek voltak elfogadni a közösség szabályait.

Boris Johnson miniszterelnök már akkor jelezte: kerül, amibe kerül, de nem kér hosszabbítást, azt szeretné, ha az átmeneti időszak 2020 végén lezárulna. Az azonban eléggé valószerűtlennek tűnt, hogy miközben a kilépésről szóló tárgyalás majdnem három évig elhúzódott, a jövőbeli viszony sokkal komplexebb kérdését 11 hónap alatt lehet rendezni. A helyzetet tovább rontotta a koronavírus-járvány, amely nehezítette a tárgyalásokat is, így az egyeztetés szinte az utolsó pillanatig nem haladt előre.

JUSTIN TALLIS / AFP

Az elmúlt napok azonban azt is megmutatták: mi vár a britekre abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni, és emiatt a WTO általános szabályai alapján zajlik majd a kereskedelem, vagyis számtalan terméket a zavartalan határátléptetés helyett bonyolult vámprocedúrát követően lehet csak szállítani. Most ugyan nem emiatt ragadt be az áruszállítás a legfőbb közúti útvonalon, a La Manche-csatornán keresztül, hanem a koronavírus új, veszélyes variánsa késztette a franciákat arra, hogy beszüntessék, majd igen szigorú feltételekkel engedjék újraindulni a kamionokat, ám jó eséllyel ugyanilyen kilométeres sorokkal, a brit üzletekben pedig fenyegető áruhiánnyal jönne el a no deal Brexit.

A megegyezés főbb pontjairól már szerdán sikerült megállapodniuk a feleknek, ám a részletkérdésekről és a pontos szövegről tovább folytak a tárgyalások – azzal, hogy karácsony előtt mindenképpen lezárják azokat. Szerdán este a brit kormány tagjait, illetve az uniós tagállamok kormányfőit is tájékoztatták a részletekről – az Európai Bizottság valamennyi tagország nevében tárgyal. A megállapodást még mind a 28 kormánynak és a parlamenteknek is jóvá kell hagyniuk – lehetőleg még az idén. Erre Londonban talán sort is kerítenek, az Európai Parlament viszont már jelezte, hogy csak jövőre dönt. Hogy ez ne akassza meg a megállapodást, Brüsszelnek a jóváhagyásig lehetősége van arra, hogy az EU a maga részéről átmenetileg alkalmazza a szerződést.

Az is kérdés, a válás véglegesítése milyen folyamatokat indít el az Egyesült Királyságon belül. Észak-Írország helyzete különösen érdekes, mivel ugyanis a korábbi békemegállapodás értelmében biztosítani kell az Ír-sziget két fele közötti szabad átjárást, ez viszont mostantól az EU határai is lesz, speciális, leginkább az EU szabályai szerint működő része marad az országnak. Skócia pedig azért fontos, mivel a kormány egyáltalán nem támogatja a kiválást, így erősödhetnek a függetlenségi törekvések. Erre utalt az országrész első minisztere, Nicola Sturgeon is a megállapodás után posztolt Twitter-üzenetében is, amiben arról írt, a Brexit szándékuk ellenére történik, így eljött az idő, hogy saját kezükbe vegyék a sorsukat "független, európai nemzetként".

Before the spin starts, it’s worth remembering that Brexit is happening against Scotland’s will. And there is no deal that will ever make up for what Brexit takes away from us. It’s time to chart our own future as an independent, European nation.

— Nicola Sturgeon (@NicolaSturgeon) December 24, 2020