Jázminvirágzás
Történelme első szabad választására készül az arab forradalmakat elindító Tunézia. A világiak félnek, hogy az iszlamisták meghatározó szerepet szánnak a vallásnak.
Történelme első szabad választására készül az arab forradalmakat elindító Tunézia. A világiak félnek, hogy az iszlamisták meghatározó szerepet szánnak a vallásnak.
Döntő szerephez jutnak az iszlamisták Egyiptom, Líbia és Tunézia jövőjében, de kérdés, hogy mérséklő vagy radikális hatást gyakorolnak-e.
Dubai és Abu-Dzabi csillogása elfedi az Egyesült Arab Emírségek másik öt tagjának problémáit. Az elégedetlenségnek nagyszabású fejlesztésekkel igyekeznek elejét venni.
A regionális hatalmi viszonyok radikális átalakításába fogott Törökország, gyorsan felismerve az arab változásokkal együtt járó új közel-keleti geopolitikai helyzetet.
Kockázatos lépés a palesztinok ENSZ-tagsági kérelme. A Közel-Kelet amúgy is forrong, Izrael egyre jobban elszigetelődik.
Az amerikaiak lefejezték az al-Káida pakisztáni vezetését, a szervezet – tíz évvel az USA-t ért támadás után – a szétesés jeleit mutatja. A szélsőséges ideológia azonban tovább élhet, a helyi terrorista csoportok egyre veszélyesebbek.
Óriási erőfeszítésébe kerül a líbiai átmeneti kormánynak, hogy elkerülje a humanitárius válságot, miközben égetően fontos feladat a gazdaság beindítása is.
A frontvonalakon és a diplomáciában is felülkerekedni látszik a líbiai ellenzék, de a végső győzelem még távolinak tűnik, ami kikezdheti a NATO egységét.
Az arab uralkodók közül elsőként próbál reformokkal előremenekülni VI. Mohamed marokkói király, de az alaptörvény tervezett módosítása csak a kezdet lehet.
Jelentős gazdasági és politikai tényezővé emelte Törökországot a harmadszor is választást nyert Tayyip Erdogan kormányfő.
Választói kiábrándultság, megosztott kormány, vészjelek a gazdaságban. Olaszország nem éppen ünnepi hangulatban emlékezik egyesítésének 150. évfordulójára.
Kibékült egymással a rivális palesztin Fatah és Hamász, amit Izrael szemfényvesztésnek tart. A kiegyezés a közel-keleti hatalmi viszonyok átrendeződésének az első komoly jele.
Véres harcok vagy tüntetések kísérik a fekete-afrikai választásokat. Az infláció által is fűtött elégedetlenség veszélyezteti az utóbbi évek gazdasági fejlődését.
Ugrás az ismeretlenbe a nyugati katonai beavatkozás a líbiai polgárháborúba, de az egyik utolsó kísérletnek is tekinthető az arab világ feletti befolyás megőrzésére.
Több mint a felével csökkent az utóbbi négy évtizedben Fekete-Afrika emlősállománya, miközben a lakosság a négyszeresére, egymilliárd főre nőtt.
Szaftos botrányai ellenére sem látszik biztosnak Silvio Berlusconi olasz kormányfő politikai bukása. Olaszország ugyanakkor 150 évvel az egyesülés után ismét egyre megosztottabb.
Példátlan tárgyalások kezdődtek Kairóban a Muszlim Testvériség bevonásával. Jelzés lehet a térségnek, hogy mekkora politikai szerephez jutnak az egyiptomi iszlamisták.
Nemcsak Hoszni Mubarak elnök hatalma, de a katonai rezsim ellen is fellázadt Egyiptom, ahol egyre nagyobb a káosz. A külföldiek menekülnek. A népes és befolyásos arab ország felfordulása a térség egyensúlyára is kihat.
Határvita, katonai erőfitogtatás és gazdasági versengés árnyalja a világ két legnépesebb és gazdaságilag egyre erősebb állama, Kína és India amúgy jónak tartott viszonyát.
Manipulált választás és politikai vákuum mellett túlnépesedés és vízhiány is sújtja Egyiptomot.