A világ meghódítására készül Irán, no, nem atomfegyverrel, hanem az árutermékeivel. De nem is elsősorban az olajjal – melyből a világon a hetedik legnagyobb termelő –, hanem a második legfontosabb exportcikkével, a pisztáciával.
A kalifátus kikiáltása után egy évvel a világ egyelőre tehetetlennek látszik az Iszlám Állam terrorjával, gerilla-hadviselésével, vonzerejével és ideológiájával szemben.
Amerikától a Földközi-tenger térségén át Ázsiáig súlyos nemzetközi problémává vált, hogy a fegyveres konfliktusok vagy a szegénység miatt százmilliók hagyják el hazájukat.
A sorozatos katonai vereségek láttán megkezdődött a damaszkuszi kormány végjátéka, de a jövő sem tűnik békésnek. Moszkva és Teherán is ejtheti Asszad elnököt.
Véget ért Törökországban a mérsékelt iszlamisták egyeduralma, vezérüknek, Tayyip Erdogan államfőnek pedig le kell mondania a remélt végrehajtó hatalomról.
Gyorsabban növekszik az indiai gazdaság a kínainál, de Narendra Modi kormányfő egyéves mérlege mégis ellentmondásos. Váratlan problémát jelenthet a szokatlan hőhullám.
Bin Laden Amerika-fóbiája rajzolódik ki friss dokumentumokból, miközben megkérdőjelezték négy évvel ezelőtti megölésének hivatalos amerikai verzióját.
A második világháború utáni legsúlyosabb biztonsági fenyegetésként kezdték emlegetni elemzők a kegyetlen mészárlásairól elhíresült Iszlám Állam közel-keleti és globális térnyerését (IS). A kalifátust kikiáltó szélsőséges szunnita szervezet a napokban jelentős katonai sikereket ért el Szíriában és Irakban, egyre több afrikai és ázsiai terrorszervezet esküszik hűséget az IS-nek, és könnyen lehet, hogy már Európába és az USA-ba is beszivárgott.
Az Iszlám Állam etnikai tisztogatása révén végveszélybe kerültek Irak üldözött vallási és etnikai kisebbségei. Mindez felgyorsíthatja az ország feldarabolódását.
Nem sok időt jósolnak Benjamin Netanjahu új izraeli koalíciójának, amelyet minimális parlamenti többsége és belső széthúzása is sebezhetővé tesz.
Határozottabb bel- és külpolitikával felelne meg a káoszba fulladt térség kihívásainak Szaúd-Arábia. Szalman király az utódlás átalakításával is felrúgta a hagyományokat.
Életeket menteni, hadat üzenni az embercsempészeknek és megállítani a migránsokat – ezt a hármas célt fogalmazta meg az EU. De ettől nem fog megszűnni a menekültek áradata.
A korunk új rabszolga-kereskedelmének is nevezett földközi-tengeri migrációs válsággal szemben az EU tehetetlennek látszik. A több százezres menekülthullám csak tovább nő, és a hétvégihez hasonló tragédiák fenyegetnek.
A gazdasági összeomlás veszélye késztethette a nukleáris engedményekre Iránt, amely a végső megállapodás révén erős regionális hatalommá válhat.
A szankciók feloldásáért cserébe Irán korlátozza atomprogramját, de az előzetes alkut többen is hevesen bírálják. Sok múlik a részletek ezután következő kidolgozásán.
Az ellenségem ellensége a barátom – ez a bölcsesség is bukni látszik a Közel-Keleten, ahol a szaúdiak jemeni beavatkozása új fejezetet nyit a regionális káoszban.
Kíméletlenül pusztítják a régi korok emlékeit szélsőségesek Irakban és más közel-keleti országokban. Közben megnyílt a 12 éve kifosztott bagdadi Iraki Nemzeti Múzeum.
Egyre nagyobb teret nyer az Iszlám Állam Líbiában, kihasználva az észak-afrikai országot elemésztő anarchiát.
Az USA-hoz fűződő viszony romlása és az iráni atomprogram kulcskérdéssé vált a jövő heti izraeli választáson, melyen Benjamin Netanjahu kormányfő politikai sorsa is eldőlhet.
Véres harcok dúlnak az egyiptomi hadsereg és az Iszlám Államhoz hű szélsőségesek között a Sínai-félszigeten. A terület újabb dzsihádista gócponttá válhat.
