Kovalik Balázs: Magyarországon egyszerre folyik a szenteskedés meg a biznisz

Szentgyörgyi Rita

5 perc

2020.01.06. 14:00

A jelenleg zajló kultúrharc nem az ideológiáról, hanem az egyéni hatalomvágyról szól, és Magyarországon még mindig a feudális tekintélyelvűség irányítja a rendszert Kovalik Balázs szerint. A Operaházból tíz éve politikai okokból eltávolított rendező ezért nem tervezi, hogy hazaköltözik Németországból, most is csak a közelmúltban elhunyt régi barátja, Térey János darabjának megrendezését vállalta az Örkény Színházban.

HVG: Térey János volt a hívószó ahhoz, hogy tizenhét év után újra prózai előadása legyen Magyarországon?

Kovalik Balázs: Az Örkényben 2002-ben rendeztem a Borisz Godunovot, Térey fordításában, a kapcsolatunk azóta munkabarátsággá alakult. Többször kértem a segítségét magyar szövegeknél. Az Őszi Fesztiválon létrehoztunk egy dalciklust, amelyhez dalokat komponáltattunk a verseire. Néha elküldte nekem a darabjait megjelenés előtt, hogy véleményezzem. Ezért is magától értetődő volt, hogy Jánoshoz fordultam, amikor Mácsai Pál arra kért, rendezzek náluk újra. Testhezállónak tartottam számára a bibliai történet átültetését mai nyelvre. Térey hidat képez a klasszikus és a jelenkor között minden tekintetben, formailag, nyelvileg, strukturálisan. Ebben áll az egyik ereje, bája. Attól olyan erős költő, hogy a verseinek, a nyelvezetének nagyon sok rétege van.

Lót is bevándorlónak számít családjával Szodomában

Idegengyűlölet

Túry Gergely

HVG: Tudni lehet, hogy az idősebb Jan Brueghel Szodoma és Gomorra pusztulását ábrázoló Lót és lányai című képe indította be a fantáziáját, hogy Lót és családja történetét ajánlja Téreynek színpadi témaként. Bűn és moralitás kérdései foglalkoztatták a mai korra aktualizált szövegben?

K.B.: A színdarab teljes mértékben János munkája, lelke, szavai, gondolatai, epikus drámája. Mindkettőnket érdekelt, hogy milyen megfelelési kényszerben élnek emberek adott helyeken, és ebben hogyan mennek tönkre.

Nem az a kérdés, hogy mi erkölcsös, mi nem, hanem hogy lehet-e egymásnak ellentmondó érdekek, törvények, parancsolatok között lavírozni.

Lót elválik Ábrahámtól, Isten kiválasztottjától, majd Szodomába megy, hogy megéljen és meggazdagodjon. Megpróbál ember maradni, megfelelni egyfelől a szodomai, másfelől az isteni törvényeknek. Könnyű azt mondani, hogy az isteni törvények előbbre valók, de a bibliai történet érdekessége éppen az, hogy Lótnak olyan áldozatokat kell hoznia, amelyeket az isteni törvények tiltanak. Felajánlja saját lányait a népnek, csak hogy ne sértse a vendég szentségét. Térey szövege bensőségesen szól az emberről, aki nem tudja eldönteni, merre lépjen, normális középutat szeretne választani. És ahogy lenni szokott, ebben meghasonlik, felőrlődik.

HVG: Kihallani a szövegből Térey személyes sorsát, a társadalmi, politikai szélviharokban az értelmiség meghasonlását. Halála közbeszólt, a darabot már nem fejezhette be. Hogyan tudták a gondolatait rekonstruálni?

K.B.: Az író csak arról tud írni, ami foglalkoztatja, ami rajta keresztül átszűrődik, ahogyan ő látja a világot. Ilyen értelemben ez a darab feltehetően róla, Jánosról is szól. Ari Nagy Barbara dramaturggal élő anyagként kezeltük az első szövegverziót, amelyen Jánossal is dolgoztunk volna még tovább. Költészetének, nyelvezetének kiváló ismerője, Nádasdy Ádám segített a stiláris módosításokban, hogy a szövegrészek zökkenőmentesen simuljanak egymásra.