Állami korrupció és erősödő fasizmus: aktuálpolitika a színpadon

Szentgyörgyi Rita

5 perc

2019.11.16. 15:00

A Vidnyánszky-féle Nemzeti meghívását annak idején társulatával visszautasította, de most ismét Budapesten rendezett Roman Polák, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház korábbi igazgatója, akinek a felkérésére még Esterházy Péter is írt darabot.

HVG: A négy és fél órás pozsonyi előadás után stilizált változatban vitte színre a Pesti Színházban az Anna Kareninát. Mi foglalkoztatja Lev Tolsztoj klasszikusában? A női önrendelkezés, a társadalmi konvenciók fogságából való kitörés, a családi-hatalmi viszonyok?

Roman Polák: Az Anna Karenina színpadi és filmváltozatai általában a szerelmi háromszöggel foglalkoznak. Ez dühített minket Daniel Majling dramaturg társammal, ezért olyan adaptációt készítettünk, amelyben egyenértékű a regény több rétege. Anna és Vronszkij gróf szenvedélyes szerelmi viszonyával párhuzamosan fut Levin, a tapasztalt férfiember és Kitty, a tiszta lány története, amelyben Tolsztoj és felesége jelenik meg. Emellett ott van Levin és fivére kapcsolata, valamint Nyikolajon keresztül az Istennel való érintkezés. Tolsztojt számomra az teszi igazán izgalmassá, hogy mélységesen elmerül az istenkeresésben. És van még egy kihagyhatatlan réteg, a XIX. századi orosz társadalom öntudatának a problémaköre, a látens nacionalizmus, bizonyos népek feletti uralkodás, birodalmi törekvések. Mindezek a kérdések ma is jelen vannak a világban.

Hegedűs D. Géza és Bach Kata a Pesti Színházban

Karenin és Karenina

Reviczky Zsolt

HVG: A vígszínházi vendégszerepléseket leszámítva korábban nem volt felhőtlen a viszonya a magyar teátrumokkal. Mi ennek az oka?

R.P.: Az 1990-es években az Európai Színházak Uniójának budapesti fesztiválján valamiféle felsőbbrendűséget tapasztaltam a magyarok részéről. Azt érzékeltették velünk, hogy „mit akartok, ti szerencsétlen kis szlovákok a színházatokkal, amikor ott áll felettetek Meciar?”.

Magyarország akkor szabad, demokratikus ország volt, mi pedig a kezdődő diktatúra éveit éltük. Azóta nagyot változott a megítélésünk.