A recesszió végében és a hitelpiacra visszajutásban bízik a négy éve IMF–EU-mentőcsomaggal életben tartott Athén, amelyre az unió soros elnökeként az euroszkeptikus pártok előretörésével fenyegető európai parlamenti választás is vár.
Nagy esélyük van a cseh szociáldemokratáknak, hogy hét év után visszatérjenek a hatalomba, mert a választóknak elegük lett a jobboldali kormányok megszorításaiból, korrupciós botrányaiból. A szavazás péntek kora délutántól szombat délig tart, utána ismét kiderülhet: más a kampány és más a kormányprogram.
Újraéledt London és Madrid történelmi ellentéte Gibraltár hovatartozása miatt, ezúttal a halászati lehetőségeken vesztek össze.
Felélte az államcsőd elkerülését célzó 240 milliárd eurós két mentőcsomag döntő hányadát Görögország, de kevés az esélye, hogy valaha is kikerül az adósságcsapdából.
Törékeny koalíció állhat fel a bolgár választások nyomán. A parlamentbe bejutott négy párt együttműködésének bármilyen kombinációja esetén előfordulhat, hogy szeptemberben új voksolásra kerül sor.
Mintha nem tudna mit kezdeni hatalmával Francois Hollande francia elnök, akinek tekintélyét a Cahuzac-botrány a mélybe rántotta.
Szinte minden magas posztot betöltött negyedszázados politikai pályafutása során az államfőként távozó Václav Klaus, akinek nevéhez Csehszlovákia békés kettéválása és a kuponos privatizáció fűződik.
Nem nyugodtak meg a kedélyek Bulgáriában a jobbközép kormány lemondásával sem. A megszorítások miatt egyre mélyebb szegénységbe süllyedő lakosság az egész politikai elit távozását követeli.