Sasszé jobbra
Európa betegének tartják Franciaországot a stagnáló gazdaság és a rekordmagasságba emelkedett munkanélküliség miatt. Az eddigi etatista gyógymódot Francois Hollande elnök most szabadpiaci kúrára próbálja lecserélni.
Európa betegének tartják Franciaországot a stagnáló gazdaság és a rekordmagasságba emelkedett munkanélküliség miatt. Az eddigi etatista gyógymódot Francois Hollande elnök most szabadpiaci kúrára próbálja lecserélni.
A recesszió végében és a hitelpiacra visszajutásban bízik a négy éve IMF–EU-mentőcsomaggal életben tartott Athén, amelyre az unió soros elnökeként az euroszkeptikus pártok előretörésével fenyegető európai parlamenti választás is vár.
Lendületes kormányzásra készül Luxemburg ifjú liberális miniszterelnöke, Xavier Bettel, aki Jean-Claude Junckert, Európa befolyásos konzervatív politikusát váltja.
Elsőként állhat pénzügyileg saját lábára az EU–IMF-hitelcsomagra szorult öt euróövezeti tagállam közül Írország, amely túljutott a nehezén, ám a növekedés még törékeny.
Nagy esélyük van a cseh szociáldemokratáknak, hogy hét év után visszatérjenek a hatalomba, mert a választóknak elegük lett a jobboldali kormányok megszorításaiból, korrupciós botrányaiból. A szavazás péntek kora délutántól szombat délig tart, utána ismét kiderülhet: más a kampány és más a kormányprogram.
A francia szocialisták a szélsőjobb előretörését rendpárti lépésekkel próbálják fékezni.
Újraéledt London és Madrid történelmi ellentéte Gibraltár hovatartozása miatt, ezúttal a halászati lehetőségeken vesztek össze.
Aligha kerülheti el Csehország az előrehozott választást, az októberre tervezett megméretés a mostanihoz hasonló bizonytalan helyzetet teremthet.
Felélte az államcsőd elkerülését célzó 240 milliárd eurós két mentőcsomag döntő hányadát Görögország, de kevés az esélye, hogy valaha is kikerül az adósságcsapdából.
II. Albert belga király lemondásával az örökös Fülöp hercegnek a családi botrányok mellett az erősödő flamand szeparatizmussal is meg kell birkóznia.
A tisztakezű politikusként hatalomra került konzervatív cseh kormányfő, Petr Necas bukását okozták kabinetfőnökének törvénytelen lehallgatási, illetve korrupciós ügyei.
Elkergetné a multikat, kiléptetné Bulgáriát az EU-ból és a NATO-ból a szélsőséges Ataka párt.
Gyűlöletkeltő, rasszista és antiszemita a harmadik legnagyobb görög politikai párttá előlépett Arany Hajnal, amely ha tehetné, a bevándorlókat mind deportálná az országból.
Törékeny koalíció állhat fel a bolgár választások nyomán. A parlamentbe bejutott négy párt együttműködésének bármilyen kombinációja esetén előfordulhat, hogy szeptemberben új voksolásra kerül sor.
Elkerülheti az államcsődöt Ciprus az EU–IMF-mentőcsomaggal, ám a hároméves finanszírozás döntő hányadát magának kell előteremtenie adóemelésekkel, privatizációval, reformokkal, az állami kiadások leszorításával.
Mintha nem tudna mit kezdeni hatalmával Francois Hollande francia elnök, akinek tekintélyét a Cahuzac-botrány a mélybe rántotta.
Megrázta az európai pénzpiacokat, hogy a nicosiai parlament elvetette a szigetországi bankbetétek megsarcolását, amit az EU a ciprusi mentőcsomag folyósításának feltételéül szabott.
Szinte minden magas posztot betöltött negyedszázados politikai pályafutása során az államfőként távozó Václav Klaus, akinek nevéhez Csehszlovákia békés kettéválása és a kuponos privatizáció fűződik.
Nem nyugodtak meg a kedélyek Bulgáriában a jobbközép kormány lemondásával sem. A megszorítások miatt egyre mélyebb szegénységbe süllyedő lakosság az egész politikai elit távozását követeli.
Felgyorsíthatja a tárgyalásokat az uniós mentőcsomagról a hétvégi ciprusi elnökválasztáson esélyes konzervatív Nikosz Anasztasziadesz győzelme.