Nagyfeszültség
Nem nyugodtak meg a kedélyek Bulgáriában a jobbközép kormány lemondásával sem. A megszorítások miatt egyre mélyebb szegénységbe süllyedő lakosság az egész politikai elit távozását követeli.
Nem nyugodtak meg a kedélyek Bulgáriában a jobbközép kormány lemondásával sem. A megszorítások miatt egyre mélyebb szegénységbe süllyedő lakosság az egész politikai elit távozását követeli.
Felgyorsíthatja a tárgyalásokat az uniós mentőcsomagról a hétvégi ciprusi elnökválasztáson esélyes konzervatív Nikosz Anasztasziadesz győzelme.
Belpolitikai megfontolások vezették David Cameron brit kormányfőt az uniós integráció újragondolását felvázoló beszédekor, ami fölkavarta az indulatokat az EU-partnereknél.
Bárki is győz Milos Zeman és Karel Schwarzenberg közül az első közvetlen cseh elnökválasztáson, az új államfő biztosan EU-barát lesz a mandátuma végén járó, euroszkeptikus Václav Klaus után.
Megbélyegezte a politikai elitet a megszorításoktól szenvedő görögök szemében a nagystílű adóelkerülőket leleplező Lagarde-lista.
A recesszió a múlté, de még törékeny az export vezérelte gazdasági növekedés Írországban, amely ambiciózus programot kíván megvalósítani az unió soros elnökségének fél éve alatt.
A csehek jelentik továbbra is a fő viszonyítási alapot a szlovákoknak, akik Csehszlovákia 20 évvel ezelőtti felbomlása óta sokat ledolgoztak a hátrányukból.
Súlyos válságba került a Nicolas Sarkozy vesztes államfőválasztása után a parlamentben is ellenzékbe szorult jobbközép Unió a Népmozgalomért.
A sorozatos megszorítások ellenére Athén terhei nem enyhülnek, távozása az euróövezetből továbbra sem zárható ki.
Kormányválsággal fenyegető szavazás előtt áll Petr Necas cseh miniszterelnök, aki ismét bizalmat kapott jobbközép pártjától.
Megszorítások és a növekedés fenntartása – az eurózóna számos tagállamával azonos dilemmát David Cameron konzervatív– liberális demokrata koalíciója sem képes megoldani.
Halasztást kér Görögország a szigorítások végrehajtására, de az államcsőd elkerülésében segítő uniós partnerei erről hallani sem akarnak. A helyzet változatlan, Athént csak mások pénze tartja a felszínen és az eurózónában.
A gazdagok megadóztatása, elődje, Nicolas Sarkozy intézkedéseinek visszafordítása, a megszorítások elvetése ellenére sokat romlott Francois Hollande francia államfő megítélése a hatalomra kerülése óta eltelt száz napban.
Példaértékűnek tartja az izlandi válságkezelést az IMF, pedig Reykjavík unortodox módszereket is bevetett.
Olajkincse ellenére Kelet-Timor a világ egyik legszegényebb országa, de legalább tíz éve a maga ura.
Megvétózni nem tudják az írek a népszavazásukon az unió költségvetési paktumát, ám az elutasítással erősödhet az EU-val szembeni bizonytalanság a pénzpiacokon.
Csak újabb fájdalmat hozhat az újabb választással kormányát kereső Görögország számára a közeljövő. Akár marad az eurózónában, akár kilép belőle, a menetrend homályos, a következmények súlyosak lehetnek.
Költséges programjának ígéretével a parlamenti többséget is megszerezheti pártjának az új francia elnök, a szocialista Francois Hollande. A szigorítások elleni támadásával viszont a pénzpiacokon bizalomvesztést, az EU-ban feszültséget kockáztat.
Argentína igényt tart rá, Nagy-Britannia viszont nem adja a Falkland-szigeteket, amelynek finanszírozása sokba kerül, de pénzt hozhat a parthoz közeli olajkincs.
Durva kampányt ígér az elnökválasztás Franciaországban, ahol a szocialisták szeretnék 17 év után birtokba venni az Élysée-palotát.