Tetszett a cikk?

Az ausztrál legfelsőbb bíróság döntése szerint Ausztráliában is perelhető az amerikai Dow Jones egy, a weboldalán megjelent cikk miatt. A döntés tétje az internetes sajtószabadság volt: mely törvények és mely bíróságok fennhatósága alá tartozik a világháló, amelynek tartalmait lokálisan szerkesztik, de globálisan hozzáférhetőek? Önnek mi a véleménye?

A pert Joseph Gutnick, a gazdag ausztrál üzletember indította, amiért a weboldalon megjelent cikk szerint ő volt a legnagyobb vásárlója egy pénzmosásért elítélt csalónak - írja az Economist. A Dow Jones szerverei az Egyesült Államokban, New Jerseyben vannak, a melbourne-i illetőségű Gutnick pedig a nyugati demokráciák közül az egyik legszigorúbb rágalmazási törvénnyel büszkélkedő ausztráliai Victoria államban nyújtotta be keresetét. A Dow Jones elismerte, hogy számos online előfizetője van Victoriában, de azzal érvelt, hogy a cikket akkor publikálták, amikor a szerverekre feltöltötték, ezért Gutnick panaszáról a New Jersey bíróság illetékes dönteni (ez az üzletember számára jóval kedvezőtlenebb lenne). Victoria állam bírósága ezzel szemben úgy vélekedett, a cikket akkor publikálták, amikor megjelent az előfizetők képernyőjén, így az eset a helyi ausztrál bíróságra tartozik. A Dow Jones fellebbezett, a legfelsőbb bíróság azonban helyben hagyta a döntést.
A fellebbezéshez számos médiacsoport és internetes cég - köztük a CNN, a Yahoo!, a New York Times, a Washington Post, a Guardian, a Reuters és az Amazon - csatlakozott a Dow Jones oldalán, attól tartva, hogy a cég elleni döntés nyomán bármely internetes tartalomszolgáltató ellen pert lehet majd indítani, s ezzel a szólásszabadságot korlátozni a százkilencven ország bármelyikéből, ahol az internet hozzáférhető. Az ausztrál legfelsőbb bíróság döntése megerősítheti ezt a félelmet, de rávilágíthat arra is, hogy a veszély inkább elméleti, semmint valóságos: a bíróság szerint ugyanis csak akkor indítható helyi per internetes rágalmazási ügyben, ha a felperes helyben ismert személyiség (amilyen Gutnick Melbourne-ben). Ez a korlátozás önmagában is gátat szabhat annak, hogy tömegesen induljanak rágalmazási perek a világ legtávolabbi sarkaiból, abban a reményben, hogy a helyi törvények szigora érvényesíthető például az amerikai szólásszabadság szellemében íródott riportokkal szemben; arról nem beszélve, hogy a rágalmazási per nem olcsó mulatság.
A globális perelhetőség veszélye nemcsak a rágalmazási, hanem a büntetőjog szempontjából is aggasztó a médiavállalatok számára - gondoljunk csak a Yahoo! esetére, amely a francia büntetőjogot sértette meg azzal, hogy aukciós oldalán náci emléktárgyakat kínált -, s nyilvánvalóvá teszi, mennyire elavult az országonként különböző törvények sokasága az internet globális realitásával szemben. Amíg Robert Mugabe kormánya bíróság elé állíthatja a Guardian újságíróját, amint az ebben az évben megtörtént, amiért az "hamis állítást" tett közzé az újság weboldalán, s a tudósítót kétévi börtön fenyegetheti, a helyi törvénykezés és a globális internet szabadsága nem egyeztethető össze. A riportert, az amerikai Andrew Meldrumot végül felmentették, ám ez a lényegen nem változtat: a zimbabwei bíróság nem habozott magát döntésre jogosultnak minősíteni a kérdésben.
Az ellentmondás kétféleképpen oldható fel. Vagy a kormányok egyeznek meg az internetre vonatkozó nemzetközi szabályokban - ami a szólásszabadság korlátainak eltérő értelmezése miatt szükségszerűen nehézségekbe ütközne -, vagy maguk a tartalomszolgáltatók alkalmaznak olyan szűrőszoftvereket, amelyek azokban az országokban, ahol túlságosan szigorúak a rágalmazási törvények, lehetetlenné tennék a hozzáférést. Az elnyomó államok, például Kína vagy Szaúd-Arábia által is előszeretettel alkalmazott szűrőszoftverek elterjedése tragédia lenne az internet mint a globális szólásszabadság legfőbb eszköze híveinek szemében, de - vélekedik talán túlzott optimizmussal az Economist - kedvező hatása is lehet: a kormányok enyhíthetnek a helyi rágalmazási törvények szigorán, ha szavazóik csalódottan kell hogy tapasztalják, egyre kevesebb információhoz férnek hozzá öncenzúrára kényszerülő kedvenc világhálójukon.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ismét teljesen magyar lett a Helia-D

Ismét teljesen magyar lett a Helia-D

Szijjártó megemlített két súlyos kihívást, amivel szembenéz a világ

Szijjártó megemlített két súlyos kihívást, amivel szembenéz a világ

Itt állnak ma a koronavírus-szűrőbuszok

Itt állnak ma a koronavírus-szűrőbuszok