szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az űreszköz dohányzóasztal nagyságú becsapódó egysége július 4-én csapódik majd a Tempel 1 elnevezésű, közel Manhattan méretű üstökösbe. A kutatók értékes adatok birtokába juthatnak a nagyszabású kísérlet eredményeképpen.

A Tempel-1 így néz majd ki
a becsapódás pillanatában
© NASA
A Deep Impact rézzel bevont, egy méter átmérőjű becsapódó egysége két órával a kozmikus találkozás előtt önvezérlő üzemmódra kapcsol és egy optikai rendszer segítségével célra vezeti magát. Az optikai érzékelők a legfényesebb pont irányába terelik majd a műszert, amely jelen esetben a Temple üstökös nappal szemközti oldalát jelenti.

A Temple-1 nem kevesebb, mint 37 100 km/h-s sebességgel száguldva találkozik majd a becsapódó egységgel. Július 3-án a több mint 133 millió kilométerre, a NASA Jet Propulsion Laboratory-jában ügyelő irányító személyzet leválasztja a Deep Impact szondáról a „végrehajtó” műszert, majd a szondát 500 kilométeres távolságba irányítják a becsapódás körzetéből.

„Ez egy teljesen úttörő vállalkozás” – nyilatkozta a NASA weboldalán Rick Grammier, a Deep Impact projekt vezetője. „Egy olyan kísérlettel próbálkozunk, olyan távolságban és olyan sebességnél, amelyek teljes mértékben nem evilágiak. Az automatikus navigátor olyan, mintha egy képzett űrhajós, amelynek három alkalommal kell bekapcsolnia a hajtóműveket, miközben irányba állítja a boroshordó méretű becsapódóegységet.”

A becsapódás kivájta kráter mérete egy terepjárótól egy stadionig terjedhet a szakértők szerint, mélysége pedig 2-14 emeletnyi lehet. A találkozás eredményeképpen jég és kozmikus por emelkedik majd fel a kráterből, amely az üstökös útját fogja követni. A becsapódó egység a kontaktus előtti utolsó képeket 2 másodperccel az érintkezés előtt fogja elküldeni, az arrébb várakozó Deep Impactnek pedig 13 perce van képeket készíteni és spektrográfos elemzéseket végezni, mielőtt el kellene hagynia a megfigyelőhelyét, hogy az üstökösből kilövellő anyag ne tegyen kárt benne.

„A becsapódó egység az utolsó 24 órában a legcsodálatosabb adatokkal fog szolgálni az üstököskutatás történetében” – magyarázta Dr. Michael A’Hearn, a University of Maryland Deep Impact kutatója. „A megszerzett információ megváltoztathatja a csillagászat jelenlegi helyzetét. Egyelőre nagyon keveset tudunk az üstökösök belsejéről, így akár minden percben valami újat tanulhatunk majd.”

A becsapódást a Deep Impact négy adatrögzítő egysége, a NASA Hubble, Chandra és Spitzer űrteleszkópjai, az európai űrügynökség Rosetta űrjárműve, valamint egy sor földi obszervatórium is követni fogja.

„A tudomány világában ez a kísérlet annak felel meg, mint amikor egy 767-os Boeing elgázol egy szúnyogot” – mondta Dr. Don Yeomans, a JPL labor munkatársa. „Az ütközés jelentéktelen mértékben módosítja csupán a Tempel-1 sebességét és pályáját, így az sem most, sem az előrelátható jövőben nem jelent majd veszélyt a Föld számára.”

A kísérlet eredményeképpen a tudósok betekintést nyerhetnek egy üstökös felszíne alá, ahol olyan anyagok találhatóak, amelyek hasonlítanak a naprendszer több mint 4 milliárd évvel ezelőtti kialakulásakor létező matériákhoz. A szakemberek pedig pontosan azt várják a Deep Impact missziótól, hogy válaszokat kapnak olyan kérdésekre, mint például többek között a naprendszerünk keletkezése.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Világ

Elhalasztották a Messenger űrszonda indítását

A kedvezőtlen időjárás miatt legalább 24 órával elhalasztotta a Naphoz legközelebb eső bolygó, a Merkúr jobb megismerését szolgáló Messenger űrszonda indítását az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA - jelentette be a floridai Cap Canaveral űrközpont.

Világ

Végleg befejezte küldetését a Galileo űrszonda

Tizennégy évnyi - páratlanul sikeres - működését befejezve vasárnap este a Jupiter légkörébe lépett és elégett az amerikai Galileo űrszonda. A Galileót 1989 októberében az Atlantis űrrepülőgépről indították útjára, s hat éves vándorlás után érte el a Jupitert.

MTI/hvg.hu Tech

Leszállt a Huygens európai űrszonda a Titánra

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán fagyos légkörén keresztülhatolva leszállt a felszínre a Huyghens európai űrszonda, – közölte péntek délután a Darmstadtban lévő irányítóközpontban a vállalkozás igazgatója, a francia Jean-Pierre Lebreton. Sőt megjöttek az első képek is.