szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Nemzetközi Bálna Bizottság (IWC) elítélte a szigetország abbéli tervét, hogy tudományos kutatások céljából növelje bálnavadászati kvótáját. A tervezet ellenzői szerint ugyanis Japán a kutatásokkal próbálja takargatni kereskedelmi érdekeit a tengeri emlősök vadászatában.

A tudományos céllal levadászott
bálnák egy része így végzi
© AP
A BBC News értesülései szerint a tokiói javaslat alapján japán kutatóhajók évi több mint ezer bálnát vadásznának le az Antarktiszt körülvevő vízeken. A delegáció az IWC június 20-24-ig tartó éves gyűlésén bejelentette, szeretnék bevezetni JARPA-2 elnevezésű bálnavadászati programjukat, amely eleget tesz a szervezet szabályainak.

A különböző bálnavédelmi szervezetek szerint a tervezett programbővítést a bálnavadászatot ellenző országok nem támogatják.

Az 1946-ban meghozott nemzetközi bálnavédelmi törvény kimondja, miszerint „bármelyik kormány kiadhat olyan különleges engedélyt állampolgárai számára, amely felhatalmazza őket, hogy megöljenek, élőhelyükről eltávolítsanak és kezelésnek vessenek alá bálnákat tudományos kutatás céljából a szóban forgó kormány által meghatározott számbeli és minőségi feltételek szem előtt tartásával”.

Más szavakkal ez annyit jelent, hogy a tudomány nevében bármely annyi bálnát vadászhat le, amennyit csak akar, mindegy, a többi ország mit gondol, illetve függetlenül a tudosók véleményétől.

Miután 1986-van az IWC moratóriumot hirdetett a kereskedelmi bálnavadászat megfékezése érdekében, Japán elindította az Antarktiszi Japán Bálnakutatási Programot, a JARPÁ-t, amelynek keretében évente 440 Minke bálnát gyűjtenek be a Déli-Sark körüli vizekből.

Egy másik program, a JARPN zászlaja alatt a japán hajók 100 minke, 50 Bryde
és 100 tőkebálnát, valamint 10 nagy ámbráscetet gyűjtenek be az Csendes-óceán észak-nyugati régióiban.

A csúcstalálkozó előtt Japán tudományos körökben megszellőztette, hogy beszüntetné a JARPA programot, s hamarosan elindítaná a JARPA-2-t, amely 935 minke, 50 barázdásbálna és 50 hosszúszárnyú bálna tudományos célokra történő levadászást tenné lehetővé a halászflották számára.

Hatvanhárom, az IWC-vel közösen dolgozó tudós ennek hallatán közleményt adott ki, amelyben elítélik a JARPA-2-t.

A nemzetközi nyomás sem hat (Oldaltörés)

„Tudományosan megalapozatlannak tartjuk, hogy nyilatkozzunk a JARPA-2-ről, mielőtt az IWC-nek lehetősége lenne rá, hogy elemezze a 18 éve zajló hatásvizsgálatok eredményeit” – áll a tudósok közleményében. „Ha a program elindul, Japán éves kvótái olyan szintre emelkednek a minke bálnák esetében, amelyek megközelítik a moratórium előtti időszakot. Ennek fényében nem érezzük feladatunknak, hogy tudományosan alapokon nyugvó véleményt adjunk ki a JARPA-2 tervezetről.”

Az IWC gyűlésen az ausztrál delegáció arra kérte a japán képviselőket, hogy szüntessék be a kutatást, de legalábbis váltsanak át olyan módszerekre, amelyek nem követelik bálnák százainak az életét. Az ázsiai szigetország küldöttei erre úgy reagáltak, hogy ebben az esetben nem tudnák megszerezni a kutatásokhoz szükséges információkat.

A japán javaslatot végül alacsony többséggel, 30-27-es arányban leszavazták. A szakértők szerint a voksolás fordítva is elsülhetett volna, ha a Japánt hagyományosan támogató fejlődő országok megjelennek a konferencián.

„Örömmel tölt el bennünket, hogy a küldöttek elfogadták az ausztrál indítványt” – nyilatkozta Rochard Cowan brit bálnaügyi előadó a BBC Newsnak. „Ez igazolja azt a felvetést, hogy a bizottság többsége azt tartja helyesnek, ha a japán program ne induljon el, amíg a 18 évnyi adatot átfogó hatásvizsgálat le nem zárul.”

A szavazás ellenére japán nem változtatna szándékain.

„A JARPA-2 programot a kitűzött határidővel el fogjuk indítani, mivel a szóban forgó vizsgálat mintáit úgy állapították meg, hogy azok statisztikailag releváns eredményeket szolgáltassanak” – nyilatkozta Akira Nakamae, az egyik japán küldött.

A japán delegáció egy másik tagja úgy fogalmazott, hogy országának szándékában áll megfordítani a szavazás kimenetelét jövőre, amikor reményeik szerint több, Japánt támogató ország küldöttsége jelenik meg a konferencián. Mindeközben az állatvédő szervezetek elégedetlenségüknek adtak hangot, hogy sem a szavazás, sem a tudósok által kiadott vélemény nem volt hatással a szigetország szándékaira.

„Itt az ideje, hogy Japán végre elfogadja egy olyan nemzetközi fórum véleményét, amely 18 év alatt 41-szer mondta már ki, hogy egy ilyen kutatási program semmilyen indokkal nem igazolható” – nyilatkozta a BBC-newk Patrick Ramage az International Fund for Animal Welfare (IFAW) munkatársa. „Örülünk a szavazás kimenetelének, azonban csalódottak vagyunk, mert tisztában vagyunk vele, hogy több mint 1000 bálnát ölnek majd le a japán vadászhajók egy olyan régióban, amely ráadásul menedékként szolgál az állatok számára.”
Néhány nyugati küldöttség magasabb politikai fórumok elé vinné az ügyet, hogy megreformálják a bálnavadászati konvenciókat, s befoltozzák a szabályzáson tátongó joghézagokat.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Kult

A bálnalovas

A hagyomány szerint minden generációban a fiú örökös veszi át a családfő szerepét.

Hét nap

MAGYAR BÁLNATILALOM

Ötvenharmadikként Magyarország is csatlakozik a bálnavadászatot szabályozó 1946-os nemzetközi egyezményhez.