A Deep Impact űrszonda becsapódó egysége és az üstökös hétfői összeütközéséről az amerikai űrkutatási hivatal által kapott felvételeken két anyagkilövellés látszik. Az első oszlopszerűt később egy nagyobb, gömbként táguló követte, s azt jelezték a tudósoknak, hogy a becsapódó szondaegység előbb puha, üledékes anyagot ért, majd az üstökös mélyebb rétegében kemény anyagba ütközött. A Tempel 1 felizzott, fényereje mintegy negyedóráig az eredeti ötszöröse volt.

Kattintson a képre a cikkhez tartozó galéria megtekintéséhez! © AP

Az öt tonna dinamit felrobbantásával azonos erejű becsapódás nyomán kilövellő por és gázok még akár hetekig eltakarhatják az üstököst, s a világűrben lévő szondák, egyéb űreszközök csak a felhő eloszlása után kezdhetnek hozzá a megfigyeléshez.

A kutatók remélik, hogy sikerült elég mély krátert - ez házméretűtől a futballpálya méretűig bármilyen lehet, attól függően, hogy milyen szilárd az eltalált anyag - ütni a Tempel 1-en, s feltárul előttük az égitest magja. A gázból, porból, szerves anyagból és jégből álló üstökösök ugyanis a Naprendszer legtávolabbi részeiből származnak, s mivel galaxisunk keletkezése idején a Nap nem melegítette fel őket, a belsejükben, fagyott állapotban megőrizték azt az anyagkeveréket, amelyből 4,5 milliárd éve a bolygók kialakultak. A tudósok azt is feltételezik, hogy a 3,9 milliárd évvel ezelőtti erős üstököstevékenység idején a Földdel összeütköző üstökösök hozták a bolygóra a vizet és az első szerves anyagot.